Századok – 1913

Történeti irodalom - Petrov; A.: Materialy dlja istoriji ugorskoj Rusji I–III. Ism. Sz. 39

-40 TÖRTÉNETI IRODALOM. 2. ősi hitélete s a vele kapcsolatos kérdések : az unio s annak harcza. az orthodoxiával a XYII-ik század közepétől a XVIII-ik század közepéig. E két kérdés körül csoportosulnak a dolgozatok ; az első kérdés inkább a jelennek szól, a másik pedig a multat érinti. Lássuk az egyes dolgozatokat időrendben. Az első két füzet czíme : Staraja vera i unija v XVII—XVIII. vv. (öhit és unió a XVII-ik és XVIII-ik században I. Pétervár 1905.. 73 1. II. Pétervár 1906. 88 1.) Az első füzet főkép azon okmányokat adja eredetiben, melyek a ruténeknek a XVIII. században az ősi hitre való visszatérésének kísérletére vonatkoznak. Az adatok javarészét az Országos levéltár kézirataiból merítette a szerző, azonkívül a gróf Károlyi család levéltárából is. Űj adatokat talált a két utolsómárama rosi -orthodox püspökre, Sztojkára és Dositheusra vonatkozólag ; bevezetésül pedig egy névtelen írónak két levelét közli a szerző a magyarországi rutén dialektusokról és az orthodox egyházról Magyarországon, ezek azonban tudományos szempontból aligha állják meg helyüket. Az így összegyűjtött anyagot kibővítve a második füzetben (pojasniteljnaja zapiska, magyarázatok) dolgozta föl s nagy irodalmi apparatussal ad képet arról, hogyan állja azostromot az óhit száz évnél tovább, melyet a katholikus egyház és más tényezők egész a legfelsőbb körökig indítanak ellene, míg az egyenlőtlen fegyverekkel vívott küzdelemben elbukik és meghódol az unió előtt. Az unió elfogadása rendkívül mélyreható esemény volt a ruténségre nézve, de története az adatok fogyatékossága miatt nincs teljesen földerítve. Legújabban a Petrovénál nagyobb levéltári készlettel fölszerelve tárgyalja nagyterjedelmű munkájában Hodinka Antal,1

a ki a hazaiakon kivűl a bécsi és római levéltárakból is meríthetett adatokat. Hodinka elismeréssel értékeli és használja fel művében Petrov tanulmányait, de a maga álláspontjának érvényesítésére nem tartózkodik a bíráló megjegyzésektől sem. Petrov tanulmánya négy részből áll. Az elsőben vizsgálja az okokat, melyekkedvezővé tették a talajt az unióra (1—18. 1.). Az uniót nem valami lelki szükség, vagy a vallási egység helyreállításának a vágya, hanem a püspöknek s a papságnak siralmas anyagi és társadalmi helyzete hozta létre. A katholikus vezető férfiak a papságot anyagi és társadalmi helyzetének megjavulásával kecsegtették, ha elfogadja az uniót. Az orthodox papok ép úgy, mint a híveik, jobbágyok voltak, a kik alá voltak vetve a földesúri önkénynek, paraszti munkára voltak kötelezve s a testi fenyítéktől sem voltak mentek. De szegény-1 A Munkácsi Görög Katholikus Püspökség Története. A Magy. Tud. Akadémia tört. bizottsága megbízásából írta Hodinka Antal. Budapest, 1910. Akad. kiadása 856. 1.