Századok – 1913

Értekezések - MÜLLER FRIGYES: A nagyobb Gellért-legenda forrásai és keletkezése - 419

424 MÜLLER FRIGYES. szeköttetésben is állhatott ezen uralkodóház valamelyik tagjával.1 0 már kevésbbé érthette meg azt a motívumot. így hát, Walterre támaszkodva, — a ki maga is idegen lévén, nem adhatta elő ezeket a dolgokat, úgy, mint a krónika — szembe helyezkedett a későbbi hagyománynyal és Pétert tartja jogos királynak, Abát (a kit ő Albának nevez) pedig bitorlónak. Mit bizonyíthat továbbá az, hogy a legenda nem vette át a Yatáról és Jánosról szóló elbeszélést ? Erre a mondára nézve a krónikaíró forrásáúl a »régi könyveket a magvarok viselt dolgairól« nevezi meg.2

Nyilvánvaló azonban, hogy ezeknek csak azon egy adatát köszöni, a mely szerint meg volt tiltva Vota és János utódaival házasságra lépni. Tudjuk, hogy a régi magyar jog a leghatározottabban megtiltotta a rabszolgákkal való házasságot.3 Furcsa dolog most már, hogy az ismert XII. századbeli pozsonyi misekönyvben 1187-ik évhez ezt olvassuk : ... »Wata comes cecatur. Stephanus Colocensis episcopus deponitur. Eodem tempore mater regis in exilium in Greciani mittitur«.4 Géza herceg felkeléséről van szó és fősegítőinek büntetéséről. Sz. István törvénye értelmében a király elleni lázadás tulaj donelkobzást vont maga után.5

Az ártatlan fiutódok ugyan visszakapták azt.6

De ha ezek sem voltak ártatlanok, mint krónikánk sejteti ? Akkor elkobozták a tulajdont és vele együtt oda volt a szabadság is. Egy büszke család utódainak e szomorú sorsa biztosan felkeltette a nép részvétét és egy monda keletkezésére szolgált okúi. Ezt a krónikaíró egybehozta valamely száraz adattal, a mely Yatáék rabszolgai sorsra való jutását érintette (mint rabszolgákkal nem volt szabad velük házasságra lépni). Ha ez így van, megérthetjük, hogy a krónika szerint egy Béla nevű király veti fogságra János »Rasdi« nevű istennőjét,7 holott azon időben, a melyhez Vata és János sorsát elbeszéli, I. Endre király uralkodott. Kézai észrevette ezt a nehézséget és e miatt I. Béla király idejében beszéli el a kereszténység elleni visszhatást, pedig akkor erről már nem lehetett szó. E körülmények között nagyon fontos dolog, hogy a pogány mozgalom vezetőjét, a hol erről van szó, a nagyobb 1 V. ö. a legenda utolsó fejezetét. 2 Pont. dorn. III., 60: Est autem scriptum in antiquis libris de ges tis Hungarorum quod omnino prohibitum erat christianis uxorem du cere de consanguineis Vata et Janus. 3 Leges S. Stephani regis I., 28 : font. dorn. I., 123. 4 Font. dorn. III., 209. 5 Ugyanott, I., 125. 6 Ugyanott. 7 Font. dorn. III., 60 : De multis autem deabus suis una nomine Rasdi capta fuit a christianissimo rege Bela et tamdiu in carcere fuit reclusa, donee comederet pedes proprios ibidemque moreretur.