Századok – 1913
Értekezések - DR. TAKÁCS SÁNDOR: A kalauzok és kémek a török világban - 400
A KALAUZOK ÉS A KÉMEK A TÖRÖK VILÁGBAN-. 411-A háború idején a kémkedés természetesen kétszeres erővel folyt, s így sok és érdekes kémjelentés áll rendelkezésünkre. Az 1594. évben, Komárom megszállása alatt az egyik pribék kémünk bejárta Szinán vezér basa táborát, s tapasztalatait elmondá a komáromi kap'tánynak. Szinán — mondá a kém — szombatig marad a komáromi táborban, hogy ezalatt Győrt jól megerősíthesse. Most küldött oda négyezer törököt. Szinán igen szomorú és levert ! Kevés eredményt mutathat föl s ez rengeteg sok emberébe került ! Még Győrt sem erővel vette meg, hanem a kezébe adták. S Komáromot — Győr fiát — hol annyi embere elveszett, tizennyolcz napja hiába löveti. Pedig a hadiszere már fogytán van. Napról-napra kevesebb lesz az embere. Csapatokban vonulnak el a törökök. Ha az egész sereg elvonul, Győrt könnyen vissza lehet venni.1 Eőrsy Péter, a naszádos had e hős kapitánya, a ki Esztergom visszafoglalása után a vízihajdúsággal itt állomásozott, a haditanácsnak és Pálffy Miklósnak folyton küldözgette a kémjelentéseket. Az 1597-ben például az érdekes budai hírt küldi : »Az minemű keresztény embereink ott benn Budán és Pesten vannak, ugyan maguk közül egy emberöket bocsáttának ki énhozzám, az kitül izenték, hogy török császár az végekbe azt írta, hogy semmit ne féljenek ; mert általán fogva minden bizonnyal hogy Szent-György napjára itt künt akar személye szerint lenni. Ha penig akkorára ki nem érkezhetnék, tehát minden bizonnyal az mikor az rózsa virágzik, itt kin akar lenni. És azt is írta, hogy bátor Makumetát soha ne láthassa, hogyha ez megnevezett napra ki nem jő«.2 A XVII. század a kémkedés dolgában alig hozott valami újat. A pribékek, a kémek és a kalauzok csakúgy forgolódnak ezentúl is, mint az előbbi században. A végházakból most is úgy küldözgetik a kémjelentéseket egymásnak, mint azelőtt. S ha a hihetetlen nyomorúság, a mi e században a végbelieket nyomta, meg is apasztotta a jól fizetett, hivatásos kémek számát, akadt a szegény legények közt elég, a ki pénz nélkül is szolgált hírekkel. Hiszen amúgy is örökös kóborlás volt az életök ; nem nagy fáradságukba került megjelenteniök a mit láttak és tapasztaltak. Aztán a törökök e században is a magyar deákok tollával levelezgettek, s így a kémdeákokban akkor sem szűkölködtünk. A hosszú török háborúnak utolsó éveiből például egész sereg híradás és kémjelentés maradt ránk. A háború alatt a pribékeket 1 Hadi Itr. Feldakten, 1594 okt. 27. Mátyás főherczeg közli Rudolffal a Komáromból vett híreket. 2 Hadi Itr. Feldakten, Eörsy Féter jelentése 1597 január 7. Esztergom.
