Századok – 1913

Tárcza - Karácsonyi János: Kitől hallotta Kézai az erdélyi székelyekre vonatkozó híreket? 392

394 TÁRCZA. Mikor tehát olyan német cziszterczi került Kerczre, a ki ismerte (pedig ismernie kellett, mert tanították az iskolában) pl. Siegebertus Gemblacensis vagy Ekkehard vagy Viterboi Gottfrid műveiből a népek történetét, kivált a ki Jordanes művéből azt is tudta, hogy a húnok egy része Daciában húzódott meg, önkéntelenül is kereste Erdélyben, a régi Dacia részében a húnok maradványait, mert azt már a XIII-ik században senki sem tudta, hogy az a Dacia, melybe a húnok egy része meghúzódott, nem a régi Dacia, hanem az V-ik századbeli Dacia ripensis, vagyis a mai Bolgárország nyugati része, a mint az Jordanisból s az Almus most Lom folyó említéséből világosan kitűnik. Nem találván azonban Erdélyben húnokat, föltalálni vélte azokat a székelyekben, a kiknek főfoglalkozása : a hadakozás, a húnok főfoglalkozásához hasonlított. Valamelyik kerczi szerzetestől, talán épen az 1272-ben említett Bertót (Pertoldus) apáttól, midőn ez a királyi udvarban, illetőleg a pilisi monostorban tartózkodott, hallotta tehát Kézai a székelyek hún eredetét, mindjárt is megkérte őt, hogy ezt számára leírja s ő krónikájába utólag beleiktatta. E székelyek még 1288-ban is ott laktak Szeben megyében az ő monostoruk mellett (Századok. 1910. 8. 1.) s ez a nyitja annak, hogy Kézai tudósítója őket az Olt mellett lakó oláhokkal elvegyülteknek ismerte és irta. Igazolja ez állításunkat az is, hogy egyedül a kerczi apátság javára szóló s alapjában véve kerczi szerzetesek írásban benyújtott kérelmére kiállított 1223-iki oklevélben van az oláhok neve »Blacci«nak írva (terram de Blaccis exemptam, Urkundenbuch. Gesch. d. D. i. Sieb. I. 27.) s egyedül ez közelíti meg a Kézai-krónika 15. fejezetében látható Blacki alakot, ellenben ugyancsak az 1222—24. években a magyar kanczellária Blaci-t, a pápai kanczellária Blachi-1 ír. (U. o. 20, 23, 35.) Hogy a Blacci kiírás mennyire német, mutatja az is, hogy 1189-ben Ansbert osztrák pap szintén Blacci-nak írja a Szófia környékén lakó oláhokat (Szamota : Régi utazások. 21.) E német cziszterczi szerzetestől halotta Kézai Erdélynek »Septem Castra« elnevezését is, mert ők laktak Cibinburg területén s ők fordították azt le eleintén tréfából, utóbb komolyan Septem castra-ra. Valamint tehát az oláhoknak Traján gyarmatosaitól való származása és állandóan erdélyi lakozása idegen, külföldi tudósok (Aeneas Sylvius és főleg Bonfini) fejében keletkezett, épen úgy a székelyek hún eredetének meséje is idegentől származott. Deleatur . . . KARÁCSONYI JÁNOS.