Századok – 1913

Történeti irodalom - Vivante; Angelo: L’irredentismo adriatico contributo alla discussione sui rapporti austro italiani. Ism. Dr. Urbanek Sándor 385

TÖRTÉNETI IRODALOM. « 387 műveltségű elem, agrár munkakörükkel beérték, és a városokban tömörülő olaszság vezetőszerepét szótlanul tűrték. De a mikor a 60-as években rohamosan fellendült Triest kereskedelme ; s ennek természetes következményekép a »Hinterland« szláv városaiban is gyors fejlődésnek indúlt az ipar és kereskedelem : a szláv lakosság a faluról a városokba kezdett özönleni s a szláv iparos- és kereskedőosztály megerősödéséhez nagy mértékben hozzájárult. A triesti olaszság sem menekülhetett e jelenség kellemetlen következményeitől és csakhamar be kellett látnia, hogy a bevándorló németségnél sokkal veszedelmesebb versenytársa az autochton jogaira hivatkozó és hangyaszorgalommal iparkodó szláv elem. A fiatal erővel feltörekvő szlávság eredményei keserű kifakadásokra késztették az olaszságot s főleg a kormányt érték vádak a miatt, hogy állami hivatalokban is előnyt ad a szlávoknak. De a megindult áradatot feltartani nem volt többé lehetséges ; hiába nem engedte meg a municipium szláv elemi iskolák megnyitását Triesztben, a szláv magnáiskolák tudták pótolni ezek hiányát ; s hogy gazdasági téren mit értek el a szlávok, azt Vivante maga is igazolja, a mikor rámutat arra, hogy a legelső triesti bank szláv kezekben van, a szláv szövetkezetek jobban boldogulnak az olaszoknál stb. Az a kérdés már most, hogy az Adriamenti olaszság jövőjére nézve a felsorolt tények alapján milyen következtetésre kell jutnunk, az irredentistikus törekvésekről miként kell Ítélnünk és milyen magatartással tudja az ausztriai olaszság nemzetiségi érdekeit legjobban biztosítani ? Vivante nézete szerint az adriai irredentizmust sem gazdasági, sem ethnographiai okokkal nem lehet igazolni. Triesztet a legszorosabb gazdasági kapcsok fűzik a »Hinterland«-hoz, illetőleg Ausztriához, sőt Németországhoz is, a mely kapcsoknak elszakadtával Triestnek gazdasági aláhanyatlása elkerülhetetlenné válnék. Olaszország fősége alatt Triest nemcsak a Hinterland előnyeitől esnék el, hanem Velencze és Genova versenyével is kénytelen volna megbirkózni. Az olasz expansionismusnak sokkal alkalmasabb területe Albánia (Tripoliszt még nem vehette figyelembe a szerző), a hol alkalmas kiviteli piacz állhat az olasz iparnak rendelkezésére. A szláv veszedelemtől a magasabb műveltségű olaszságnak nem kell tartania ; bármilyen gazdasági előnyökre is tettek szert a szlávok, az olaszságot absorbeálni sohasem lesznek képesek. A triesti és istriai olaszság törődjék bele politikai helyzetébe és czéltalan agitácziók helyett — a melyekkel csak maga alatt vágja a fát — igyekezzék minden erejét gazdasági és kulturális érdekeinek istápolására fordítani, a miben Olaszország erkölcsi támogatására is mindenkor számíthat. — A nagy alapossággal s főleg a hírlapirodalom szorgos kiaknázásával készült munka értékes adatokkal gyarapítja az irredentismus irodalmát és kitűnő tanulsággal szolgálhat a mi olaszainknak is az Adria partján. DR. URBANEK SÁNDOR. 25*