Századok – 1913
Értekezések - MÜLLER FRIGYES: A nagyobb Gellért-legenda forrásai és keletkezése - 355
362 MÜLLER FRIGYES. Meg kell tehát állapítanunk a következőket : 1. Ugyanazon esemény mindkét legendában a legkisebb tárgyi eltérés nélkül van elmondva. 2. A nagyobb legendában megmaradt szöveg írója vagy szemtanú, vagy szemtanútól hallotta a közölteket. 3. Adatait igazolja a kisebb legenda rövidebb és általánosabb kifej ezésű szövege. 4. Fictióról tehát nem lehet szó. 5. A kisebb legenda előadása csak mint azon szöveg rövid kivonata érthető, a melyet a nagyobb legenda eredetiségében tartott fenn számunkra. Honnét került tehát a nagyobb legendába ez a sajátságos szöveg ? Feltűnő, hogy a párbeszéd két szereplője közül csak az egyiknek ottlétéről értesültünk. Ez Gellért. Walterről nem tudjuk, miként került oda, de ez nem ismeretlen előttünk. Emlékszünk, hogy a mikor Gellért a csarádi egyházmegyét berendezte, egy Walter szerepelt mint az iskola vezetője.1 Ott is jelzetlenûl lépett fel. Gellért első segítői, a kikkel C'hanadinus kocsiján bevonult püspöki megyéjébe, névszerint vannak felsorolva.2 Walterről nem esik szó. Még egyszer említtetnek közülök azok, a kik magyarúl tudnak.3 Walter biztosan tudott, mert ő rá bizza Gellért az újonnan kereszteltek gyermekeit, hogy a papi pályára készítse őket elő.4 A legenda írója azonban egyszer sem tartja szükségesnek, hogy felemlítse Waltert. Tán állása miatt ? Akkor a második tanító megszerzésének történetét annál inkább elhallgathatta volna, mivel közben nagyszámú jövevény pap érkezett, a miről általános kifejezésekben értesülünk. De amaz körülményesen le van írva és megint rendkívül fontos szerepe jut Walternek.5 1 Endlicher, id. h., 219. 2 Endlicher, id. h„ 218. 3 Ugyanott, 219. 4 Ugyanott, 219. és 220. 5 Ugyanott 221 : magister uero Waltherus uidens supercrescere numelum scolarium, laboris onere pressus, discit ad episcopum : non sufficio liuic, inquit multitudini in utroque preesse officio, cantus uidelicet et lecture mitte et adduc magistrum siue lectorem uel cantorem. misit ergo episcopus fratrem Maurum ad salutandum regem, precipiens ei, ut eciam scholas ingrederetur, que tunc in Alba solempnes erant, ut in ipsis scolaribus doctorem seu informátoréin inueniret et adduceret qui ueniens Albam peracto apud regem negocio intrauit scolas, ubi erat quidam tewtonicus nomine Henricus, qui erat pucrum uicemagister quem cum allocutus fuisset ille assensum prebens, acceptis libris suis uenit cum eo ad episcopum, quem episcopus gratanter suscepit et constituit cum scolaribus in lectorem, Walterns autem preerat Ulis in cantura.
