Századok – 1913

Kisebb közlemények - Kemény Lajos: A legrégibb nyilvános könyvtár Magyarországon 29

"37 KISEBB KÖZLEMÉNYEK. mert betegen feküdt Gyula-Fehérvárott. A tartomány szabad fejedelemség, de némi tekintetben a töröknek is van beleszólása. A mikor ezt a vallásos országot elhagyta és az északi hegyeken {az ú. il. Barean Berger) átment, Moldvába ért. Itt pedig, a határerdő kellő közepén 6 rabló neki esett : magyar aranyait elszedték, török ruháját is és csak iratait hagyták meg neki. Az úttól félreeső tölgyfához kötötték meztelenül és avval fenyegették, hogy megölik, ha segítségért kiált napnyugta előtt. Megígérték azonban, hogy azután kiszabadítják. Megfeledkeztek róla és ő egész éjjel remegett farkasoktól és vaddisznóktól. Másnap reggel néhány pásztor ráakadt, valami ruhát adtak neki és egy moldva protestánshoz, Starhulds báróhoz vitték, ki Lithgowt 15 napig tartotta magánál. Nagy, de hű vonásokban — követve elbeszélése csapongó gondolatmenetét is, ez a foglalatja annak, a mit Magyarországról ír. Megemlíti azonban hazánkat könyve más fejezeteiben is. (Buda elfoglalása 104. old., magyarok és erdélyiek török fogságban Konstantinápolyban 122. old., erdélyi és magyar protestánsok (szombatosok ?) azon szokása, hogy férfiak és nők istentiszteleten egészen elkülönítve ülnek, 128. old., magyarok Kairóban, 271. old.) Lithgow ismételve hangsúlyozza, hogy csakis olyat beszélt el és írt le, a mit maga látott és tapasztalt. Szavahihetőségéhez csakugyan nem fér kétség. Ha van elbeszélésében torzítás és ferdítés, ha elhamarkodva koczkáztat, meg egy-egy véleményt — a mint elhamarkodva szólt a mi viszonyainkról is, annak egyszerű oka az, hogy a különben tapasztalt és jóhiszemű skót utazó, ki nyelvünket egyáltalában nem tudta, csak felületesen tájékozódhatott rövid magyarországi tartózkodása alatt hazánk múltjáról és jelenjéről. Ez a felületesség egyfelől, másfelől pedig olvasó közönségének ízlése, mely a kalandos, némileg kiszínezett históriákat megkívánta, meghatározzák azt a nézőpontot, a melyből ennek az érdekes vándornak elbeszélését megítélnünk kell. DK. FEST SÁNDOK. A LEGRÉGIBB NYILVÁNOS KÖNYVTÁR MAGYARORSZÁGON. A kassai ágostai evangelikus egyház levéltárában egy írott könyvjegyzéket őriznek, a mely annak a bizonyítéka, hogy a XVII-ik század első felében Kassán nyilvános könyvtár volt. Elárulja ezt a czím : Catalogus librorum bibliothecae publicae Cassoviensis. A jegyzék alczímei a könyvtári rendszerről adnak felvilágosítást, a mely szerint a könyvek három osztályba voltak sorozva. És pedig : Classis I. seu repositorium maius librorum Theologiae.