Századok – 1913

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - 308

309 TÖRTÉNETI IRODALOM. ^ a ki 1390-ben bekövetkezett haláláig Zsigmondnak — a ki nem tudta meggyőzni — folytonos ellensége volt. Ez a barátságtalan viszony egy időre enyhült Bubek Imre vranai perjelsége alatt, a mikor is a lovagok, élükön Naillac Philibert nagymesterrel hathatósan támogatták a királyt a törökök ellen viselt 1396-iki hadjáratban s nagy részük ott vérzett el Nikápoly mezőin. Bubek Imre azonban szintén nápolyi László pártjához csatlakozott s a midőn, őt leverve, Zsigmond megbocsátott neki, Bubek ezt újabb hűtlenséggel viszonozta, a miért a király a perjelségtől megfosztotta. 1415-ben Nagymihályi Albert lett a prior, a ki hűséges embere volt Zsigmondnak s úgy huszita, mint a török háborúiban nagy segítségére volt. Ugyanebben az irányban működött utóda, Thallóczi Máté, és még inkább kevéssel Zsigmond halála után Máté öccse : János. Dr. Komáromy András érdekes részleteket közöl Magyar Bálint kapitánynak, a XVI-ik század e híres törökverő vitézének katonai pályafutásából. (Hadtörténelmi Közlemények XIII. évf., 2. füzet.) Dr. Wertner Mór »Magyar hadjáratok a XV-ik század második felében« czímű tanúlmánya folytatásában az 1466—1476. évek közti hadjáratokat állítja össze kapcsolatban Mátyás király ez évek alatti itinerariumával (Hadtörténelmi Közlemények XIII. évf., 2. füz.) Kemény Lajos Kassa város levéltárából a Felsőmagyarországi hadi mozgalmakra vonatkozó adatokat közöl a Hadtörténelmi Közlemények XIII. évf., 2. füzetében. Dr. Kárffy Ödön Buda 1541-iki ostromáról, a töröknek Eger ellen 1549-ben való készüléséről s a lepantói csatában résztvevő magyarokról tesz közzé egy-egy oklevelet a Hadtörténelmi Közlemények 1912. évi 2. füzetében. Horvát Rezső »Valpovstina u tursko doba« (»Valpó vidéke a török időben«) czímén a valpói kastélyban Ehrenfels gróf könyvtárában (XIV. A23. jelzés alatt) őrzött s 1698 május 10-éről keltezett »Conscriptio diversorum dominiorum Sclavoniae cum quadam chronologica descriptione Valpoviensis« czímű kézirat alapján ismerteti Valpó várát és környékének falvait, a melyek nagyobb része már elpusztúlt. Az ismertetett 37 falu közül 17-nek lakossága ev. ref. magyarság volt. Minden egyes községről feljegyzi a »Conscriptio« a) a távolságot Valpótól, illetve Eszéktől, b) a lakosság vallását, foglalkozását, c) a határt, d) a föld minőségét, e) török urát, f) egykori keresztény urát, g) a lakosság adóját, h) a töröknek fizetett harácsot. A száraz ismertetést megelőzi a vidék története és a török uralom hatásának ügyes rajza, a melyben az író azt is kiemeli, hogyan segítette elő a török a reformatio terjedését, a melyet itt Sztárai Mihály hirdetett. (Vjesnik kr. hrvatsko-slavonsko-dalmatinskogo zemaljskoga arkiva XIV. 3. 1—4. 237—282. 1.)