Századok – 1913

Értekezések - DR. ERDÉLYI LÁSZLÓ: Az első adó elméletéhez 281

AZ ELSŐ ADÓ ELMÉLETÉHEZ. 289 közt, a melyeknek jelentése : várőr és várőri, jobbágy és jobbágyi (tiszt és tiszti), szolga és szolgai, szabados és szabadosi osztályhoz tartozó, nem alattvaló, hanem rokon. Az elnevezésekre, mikor ezek a nevek foglalkozást jelentenek s a nevekhez még magyarázatokat is kapunk az oklevelekben, népösszeirásokban, úrbéres szabályzatokban, igenis lehet feltevéseket alapítani. Csak alapfal n föltevésekkel nem szabad dobálózni, Hóman sülyedő serviens nemességről beszél és ez alapon értelmezi a pécsváradi hamis alapítólevél czélzatát. Itt fölhívom figyelmét a tihanyi apátság gamási, boglári és csopaki birtokának lörténetére. Ott meglátja, mint lettek az apátság lovas jobbágyai nemesekké és mint szakították el az apátságnagybirtoktestét aXIII.-ik század végétől kezdődő félszázados zavarok idején. Ilyen nemesek ellen akart védekezni a pécsváradi apátság, a mikor alapítólevele készült. Ugyanakkor az összes szabados úrbéresek fölvették a régi tiszti-katonai osztálynak, a jobbágyságnak jóhangzású nevét, a lovas jobbágyok pedig a nemes jobbágy vagy prediális nemes nevet. Az 1267 táján megnemesedett serviens szabad osztály maga akarta, hogy szabadon csatlakozhassék elő-zör a király és királyfiak bármelyikéhez, később pedig bármelyik báróhoz, nagybirtokoshoz. Nem szolgaságot kerestek, hanem boldogulást az urak üres földjein és ótalmuk, zászlajuk alatt. Ezt csak Verbőczi kora látta nagyon lealázónak. Hóman szerint >>a XI—XII.-ik századba, a földközösség korába, a mikor nem a föld, hanem az egyéni munka képvisel értéket, a mikor a vagyont nem a körűihatár lt földbirtok, hanem bizonyos számú úrbéres szabad vagy rabszolga sz > gá tatísa alkotta, a szabad telepes bérlök osztálya semmiképen sem helyezhető eU. Ily frázisokkal készül a képzeleti történelem. Az első királyok törvényei kezdettől, a Szent Imrének szóló Intelmektől kezdve beszélnek a jövevények és vendégek befogadásáról, a szabadokkal és vendégekkel szemben tanúsítandó ispáni, földesúri bánásmódról ; a régi colonusok kiszorításáról, mert földjükre szükség van ; más földjének bitorlásáról, a mit megbüntetnek ; s végűi, a miről már sokat beszéltünk, a szabadok és vendégek dénárairól. A szabad telepes bérlő-osztály letagadása méltó betetőzése a szabadnak nevezett félszabad szolganép Hóman-féle chimaeraelméletének. Még jó, hogy legalább a legfőbb királyi földesúri jog elméletéről Eckharttal együtt Hóman is lemondott. DK. ERDÉLYI LÁSZLÓ. SZÁZADOK 1913. IV. FÜZET. 19