Századok – 1913

Értekezések - DR. ERDÉLYI LÁSZLÓ: Az első adó elméletéhez 281

286 DR. ERDÉLYI LÁSZLÓ. más birtokosok földjén és népeitől jogosan szedték. Ha én kételkedem ily oklevélnek hitelességében s más e hitelességet megvédi, igazolja, rendben van a dolog és magam is örülök neki. Hóman elismeri öt, tőlem hamisítványnak tartott oklevél hamisságát, a maga részéről is megtoldja e számot egygyel ; három oklevél hamis voltát nem látja teljesen meggyőzően igazoltnak 'r kettőre nézve pedig a feltétlen hitelességet vitatja. Ezek közül a Tótának szóló oklevél hitelességének látszata csak azon körülményből emelkedik ki, hogy hamisságának a mértéke volt hamis ; az az oklevél hamis, a melylyel összemérve szembetűnő eltéréseket lehetett benne megállapítani. Am ha a mérték hamisnak bizonyul is, ebből nem következik, hogy a mit hozzá mértünk, az föltétlenül valódi. En úgy vettem észre, hogy a Tótának szóló oklevél átírása szintén gyanús ; nem föltétlenül hamis, csak gyanús. A másik védelmezett oklevél föltétlen hitelességét Hóman egyrészt a saját külön, alaptalan pénzszámításával ajánlja, másrészt rámutat arra, a mit Karácsonyi János úr is megírt nekem már előbb, hogy t. i. Ojudvar és Csurgó határleírásában nem a tenger, mare, hanem — mint Knauz megállapította — Marc van. Am az én gyanúm az oklevél ellen nem csupán ezen kritériumokon alapúit, hanem az egész oklevélen. Ez az oklevél a fejérvári johannita házra ruházza a jeruzsálemi ispotály jogait de azért e jeruzsálemi ispotály tovább is külön szerez kiváltságleveleket. Ezen oklevél szerint a király anyja 55 birtokot adományozott a fej érvári johannitáknak s ezeket az oklevél egy csomóban mind el is sorolja. Hát én már sok oklevelet megvizsgáltam, s a hány alapítólevélben egyszerre sok falu volt, az mind hamisnak bizonyúlt. A zalavári, bakonybéli, egyik tihanyi, a pécsváradi alapítólevelek mind ilyenek ; ilyen továbbá a garamszentbenedeki s esetleg még több is. De hagyjuk ezeket. Jól mondja egyik igen tisztelt tudós jóakaróm, hogy elég lehetne már a hamisítványokból. Bár úgy lenne ? Űj udvar és Csurgó határai világosan csak ezen két birtokot zárják körűi s e két birtokra, mely a határjárásokat illető tapasztalataim szerint nem igen lehetett nagyobb a mai Újudvar és Csurgó területénél, akár 1800, akár 1200 szabad telepes házat számítunk is a 60 márkányi szabad dénárok alapján, ez mindenképen sok lesz. Egy házra átlag 6—-7 családtagot lehet számítani. Vegyünk csak ötöt, akkor a két johannita birtokon már az alapításkor, 1193 táján 6000—9000 szabad lakost kellene fölvennünk. Hol vannak még aztán a szolgák és szabados háznépek? Ehhez vegyük még, hogy az a Marc olvasás nem föltétlenül hiteles. Knauz kései átírásból olvasta ki. Marc személynév nem szokott magában állni helynév gyanánt, hanem az oklevelek