Századok – 1913

Értekezések - DR. TAKÁCS SÁNDOR: A kalauzok és kémek a török világban - 265

276 TAKÁTS SÁNDOR. nak : »Továbbá mind az kegyelmed itt való kalauziba, s mind az itt való végbeli uraimba megfogyatkoztam«.1 Pernezy Farkas babócsai kapitány is elvesztvén a kalauzát, 1565-ben így ír az özvegy nádor ispánnénak : »Könyörgök, hogy nagyságod parancsolna az nagyságod szolgájának : Pálffy Ambrusnak, mikor az mi természet szerint való ellenségünk ellen akarunk valami szerencsét kisérteni, és az ő kalauzsága nékünk szükséges, mikor hivatnám, lenne ott«. Kanizsáról írja 1577 juli 25-én Sujkó Menyhért kapitány : »Az minemű kalauzok voltanak Tihanyba, azokat az esztendőbe mind elfogdosták az ellenségek«.2 Mikor a kalauzoknak ilyen szűkiben voltak, még az ellenségtől elkapott kalauzt sem bántották, hanem szolgálatra kényszerítették. S ha ilyennek a szerét sem ejthették, elcsípték az első parasztot, a kivel útfélén találkoztak s kényszerítették, hogy vezesse őket. Az 1567-ben írják példáúl a törökökről : »Im elmúlt vasárnap is Kapósban az Griny embert felvették, az lóra kötözték, hogy kalauz lévén, őket Kanizsára hozza s az szegény várost, kinek az neve nagyobb az mivoltánál, porrá tegyék s minket feleségünkkel, gyermekünkkel rabbá.« Azonban — írják a kanizsaiak — az Úristen ennek a szegény embernek a szívét arra igazgatta, — mivelhogy Kanizsa várának jobbágya volt — hogy a törököket Csurgó felé vezesse. Észbe vévén a törökök, hogy a kalauzzá tett paraszt rászedte őket, halálra verték.3 Szakasztott ilyen dolog történt a gútaiakkal is. Gúta mezővárosát a XYI-ik században beláthatatlan nádasok és lápok védték. Az esztergomi bég meg akarván a várost rabolni, behatolt a nádasokba. Azonban majd ott veszett a seregével együtt. Lucskosan és sárosan tért vissza. A következő alkalommal a bég egy gútai parasztot fogott, s azt kínzással és tüzes vassal való fenyegetéssel akarta rávenni, hogy Gutára vezesse. A derék pór azonban a legveszedelmesebb ingoványba vezette a bég hadát. A törököknek tehát megint eredmény nélkül kellett nyakig sárosan visszavergődniök. A szegény, félholt parasztot otthagyták. A gútaiak másnap halálra válva találták megmentőjüket a nádasban.4 1 Az 1556. évben a győri generális négy jó lovon való huszárt küldött a győriek magyar kalauzával Esztergomba, hogy éjjel a vár őrségét felrémítsék. A derék kalauz még az éjjel Esztergom kapujánál állott a négy huszárral s dörömbölni kezdtek a kapun. Csakhamar kigyúltak a lámpák s megszólaltak az ágyúk. Az egész őrség talpon volt. A négy huszár, miután ezélját elérte, a kalauzzal baj nélkül Győrre száguldott. 2 Ez adatok a Nádasdy level, közt találhatók. 3 U. o. Kamarához intézett levelek. 4 Köz. p. ltr. Hung. 14370. fase. Forgách Simon jelentése 1576 márcz. 31. A gútaiak a töröktől való félelmükben aztán otthagyták régi váró-