Századok – 1913
Értekezések - DR. TAKÁCS SÁNDOR: A kalauzok és kémek a török világban - 265
A KALAUZOK ÉS A KÉMEK A TÖRÖK VILÁGBAN. 271 a magyarországi lovag- és gyalogtiszteket sohasem hítták, sohasem tartották kalauzoknak : ők a kapitány, a hadnagy, a harambasa és a vajda szók helyett következetesen a kalauz vagy az előttük járó szót használják. A mieink a bevándorlott délszláv gyalogságnál dívó szokást nem vették föl. Ügy a polgári, mint a hadi életben a kalauz szón vezetőt, útmutatót értettek. A kalauzság nálunk sohasem volt tisztség, hanem alárendelt foglalkozás, a melyet tiszti rangban lévő egyén sohasem vállalt magára. Azonban volt a mieinknek is egy szavuk, melyet általánosan használtak a hadnagy, a vajda és a kapitány szó helyett. Ez a szó az előttük járó volt. Az értelme rokon a kalauzéval, de mégsem azonos. A hivatalos iratok a duotor szóval adják vissza, a mi megfelel az előttük járó szónak. Az elől járó, vagy előttük járó szó nem kalauzkodást, hanem hadi vezetést jelent. A régi magyar hadi szokás szerint a magyar tiszt mindég a saját serege előtt járt. Innét van, hogy a régi időben, mikor a vitézek a tisztjeiket még maguk választották, előttük járónak választották meg.1 Mert hát a tisztnek mindenütt elől kellett járnia. A csatában a magyar tiszt mindég leg°lőször rohant az ellenségre ; mert neki kellett jó példával előljárnia. A német hivatalos jelentések még a XVII-ik század végén is azzal magyarázzák a magyar tisztek nagy halandóságát, hogy a csatában mindég legelői járnak s legelőször támadnak. A veszedelem tehát őket éri legelőször. A magyar tisztek és a délszláv kalauzok elöljárása között tehát nagy kü'önbség van. A mi tisztjeink ugyanis nem az utakon, hanem a csatákban jártak elől. Nem az útmutatás, hanem a hadi vezetés volt a mesterségük.2 Hogy a magyar hadi nép a tisztségek megjelölésére nem fogadta el a kalauz szót, annak több oka volt. Tudjuk, hogy magyar lovag és gyalog tiszt csakis nemes ember lehetett. Nincs rá eset, hogy a királyi végházakban a nem-nemes tiszti rangot kapott volna. Előbb kellett a nemességet megszereznie, csak azután lehetett tisztté. Már most elképzelhető-e, hogy a magyar 1 »Dezső Bálintot pedig az sereg magoknak elüttök járóvá választották.« (Orsz. Ltr. Tört. Emi. Belügy 1621. Inquisitio.) 2 Azért elvétve akadunk olyan odatra, mely a magyar hadnagy és a kalauz szót egynek veszi. így például Dávid Ferencz ismert munkája a hadnagy és a kalauz szót ugyanazon jelentésűnek veszi. Az is igaz, hogy a XVI-ik és a XVII-ik században több kalauz nevű jeles magyar kapitánynyal találkozunk. Kétségtelen dolog, hogy a tiszteket a foglalkozásuk után nevezték kalauzoknak. Azonban majdnem mindegyikükről kimutathatjuk, hogy nem született magyar volt, hanem csupán a végházakban magyarosodott meg.
