Századok – 1913
Értekezések - DR. FRAKNÓI VILMOS: Az első Habsburg-király trónrajutása Magyarországban 247
262 R\ FRAKNÓI VILMOS. kálata fönnmaradt1 — azon szertartásokkal ment véghez, a melyek elődeinél voltak gyakorlatban ; a királyné különleges állása figyelembe nem vétetett. Koronázási esküt a király csak a maga nevében tett. Szövegének fogalmazásában a királyi hatalom korlátozására czélzó politikai irány érvényesült ; a mennyiben a király két helyen arra kötelezi magát, hogy »híveinek tanácsával« fog élni. A királyné koronázásánál a veszprémi püspök jogának elismerése az a fontos következményt vonta maga után, hogy a koronázó főpap a királyok hitveseinek koronázásánál gyakorlatban levő szertartásokhoz alkalmazkodott, magánjellegű, úgynevezett házi koronát használt,2 ellenben a közjogi jelentőségű szent koronát nem tehette a királyné fejére. így Albert és Erzsébet közjogi állásának különbsége még szembetűnőbbé vált. A férfias lelkű, hatalomsóvár királyné fölismerte3 a következményeket, a melyek a viszonyok ilyen alakulásából rá nézve származtak. Nem is mulasztotta el kifejezésre juttatni elégületlenségét. Megnyugtatása végett Albert a rendek beleegyezésével és általok megpecsételt okiratban biztosította a felől, hogy őt és gyermekeit férje halála után a magyar királyság örökösei és urai gyanánt fogják elismerni.4 Azonban ez a nyilatkozat hallgatagon azt is tartalmazta, hogy a királyné a királyság örökösét és urát megillető jogok gyakorlására, a míg férje él, hivatva nincs. És csakugyan, a királyi hatalmat egész teljességében gyakorolta Albert.6 Az ő neve alatt —- Erzsébet nevének mellőzésével — állíttattak ki, még távolléte alatt is, a királyi okiratok és rendeletek ; noha néhány eset fordul elő, a mikor a szövegben a király megemlíti, hogy neje beleegyezését és hozzájárulását 1 A mölki codexben. Kiadta Pez. Codex Diplomaticus. (Augsbursr, 1729.) IUI. 228. 2 Ezt a királyné udvarhölgyének feljegyzéséből tudjuk. Denkwürdigkeiten der Helene Kottanerin. (Leipzig, 1846.) 14. 3 Piecolomini, a ki őt személyesen ismerte, így jellemzi : »Callida fu-'t et astuta, et in corpore foemineo -virilem gestabat animum.« Eejér. XI. 390. 4 Ez az oklevél nem maradt fönn. Tartalmát Erzsébet ismerteti Frigyes királynak tett előterjesztésében, a melyre már több ízben hivatkoztam. 5 Túrba erre nézve így nyilatkozik : »Staatsrechtlich bestand nun ein Doppelkönigtum. (Von Gustermann mit Recht betont, wenngleich seine Behauptung von wircklicher Mitregierung nicht erweisbar ist.) Albrecht sollte solange er lebte nicht nur im eigenem Namen, sondern wohl auch im Namen seiner Gemalin regiren. Erst nach seinem Tode konnte das Recht zu regiren aucli auf seine Gemalin zurückfallen.« 1. m. 323.
