Századok – 1913

Értekezések - DR. FRAKNÓI VILMOS: Az első Habsburg-király trónrajutása Magyarországban 247

AZ ELSŐ HABSBURG-KIRÁLY TRÓNRA JUTÁSA MAGYARORSZÁGBAN. 255 Egyébiránt Albert jövendő állásának szabályozására most sem gondolt, sőt mostoha elbánásban részesítette őt azzal, hogy atyai jogait eleve korlátozta. A herczegnek térítvényt kellett kiállítani, a melyben arra kötelezi magát, hogy születendő fiát, ki hivatva volt anyja halála után a magyar trónra lépni, neveltetés végett a királyi udvarhoz küldi.1 A herczeg eszerint magatartásával a házasság megkötésénél teljes önzetlenségét bizonyította be, és tanúságot tett igyekezetéről, hogy apósának minden kvánságát teljesítse. A következő évek folyamán pedig mind a husszita háborúkban, mind a német birodalom ügyeiben fokozott buzgósággal állott szolgálatára. Ily módon elérte azt, hogy viszonyuk mind bensőbbé lett, és a német fejedelmek tiszteletét megszerezte. Csak Magyarországban, a hol sűrűn és hosszabb ideig tartózkodott, nem dicsekedhetett népszerűséggel. Az 1430-ik évben Zsigmond az ország alsó részeinek kormányzását és ezzel kétségkivűl a törökök elleni védelmét óhajtotta rábízni, de a magyar urak ellenzése miatt szándékáról le kellett mondani.2 Négy évvel utóbb az a terv foglalkoztatta a királyt, hogy Erzsébetet Magyarországban megkoronáztatja ; a mi által trónöröklé ét törvényes módon biztosította és Albertnek az ország kormányzásába bevonását megkönnyítette volna. Azonban ez a terve szintén meghiusúlt.3 A magyarországi trónöröklés ügye nem volt jogérvényesen elintézve, a mikor 1437 nyarán a Csehországban tartózkodó király egészségének megrendülése és erőinek hanyatlása felől aggasztó hírek terjedvén el, halála következményeivel mind a jogara alatt álló országokban, mind az érdekelt külföldi udvaroknál foglalkozni kezdettek. A lómai szentszéknél, a Magyarországból érkezett jelentések alapján úgy tudták, hogy a magyar rendek, Zsigmond rendelkezéseivel nem törődve, a szabad királyválasztás jogával fognak élni, és vagy Albert herczeget, vagy a lengyel királyt emelik trónjukra.4 1 Eredetije a bécsi levéltárban. Csak kivonatát közli Kurz i. m. I. 42. A térítvénynyel készülő munkámban behatóan fogok foglalkozni. 2 1430 április 22-én a nürnbergi birodalmi gyűlésről Strassburg követe jelenti, hogy Zsigmond »das Niderland Ungern« át akarná adni Albertnek ; de a magyar urak nem engedik. Deutsche Reichstagsakten. IX. 421. 3 Ennek a tervnek nem egészen világos nyoma van a brandenburgi őrgróf 1436 január 25-iki levelében, a melyben korábbi levelére utalva írja, hogy : »die Herzogin von Österreich zu einer Königin von Hungern noch nicht gekrönt sei«. Wostry. König Albrecht II. (Prag. 1907.) IT. 143. 4 Ezt abból az utasításból tudjuk, a mit 1437 végén a Magyarországba küldött pápai követ kapott. Monumenta Poloniae. XII. ( Ivrakó, 1891) 358.