Századok – 1913
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - 218
220 TÖRTÉNETI IRODALOM. Dr. Förster Jenő Szepesvára ingóságai leltárát közli 1638-ból, a mely akkor készült, a mikor Csáky István az 1638 márczius hó 25-én kelt királyi adománylevéllel megszerezte Szepesvárát. Azonkivűl folytatólag közöl nemességigazoló pereket Szepes vármegye levéltárából. Említésre méltók a Maleter, Moes és a Ribiczey családok perei. (Közlemények Szepes vármegye múltjából 1912. 3—4. füzet.) Fabry Béla a Közlemények Szepes vármegye múltjából 1912. évi t-ik számában »Igazságszolgáltatás az elzálogosított XIII szepesi városban« czímen főleg e városok kiadatlan jegyzőkönyvei alapján ismerteti igazságszolgáltatásukat. Dudás Gyula folytatja és befejezi »Bács-Bodrog megye történetéhez« czímű tanulmányát, a melyben azokkal a nemzetségekkel foglalkozik, a. melyek a középkor folyamán az említett vármegye területén birtokosok voltak. E befejező közlemény alapján a Bácska törzsökös nemzetségei közé még a Dobra, Haraszt és Yancsa nemzetségek számíthatók. (A Bács-Bodrogvármegyei Történelmi Társulat évkönyve XXVIII. évf. 3. füz.) Gubitza Kálmán »Tájékoztató a római régiségekről« czímű czikkében (A Bács-Bodrogvármegyei Történelmi Társulat évkönyve XXVIII. évf. 3. füz.) a Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Főfelügyelősége megbízásából dr. Posta Béla egy. tanár által nemrégiben Kolozsvárott tartott archaeologiai cursus előadásairól számol be. Röviden és igen tanulságosan előadja e kurzus nyomán mindazt, a mi a római régiségeket, nevezetesen az építészet, ruházat és ipar alkotásait s azok sajátságait jellemzi és más e nemű emlékektől megkülönbözteti. Dr. Melichár Kálmán Egyház és véderő czímen a Katholikus Szemle 1912. évi 9—10. füzetében nagy vonásokban ismerteti a papság részvételét nemzeti küzdelmeinkben. A magyar papság mindig kész volt fegyverrel vagy anyagi áldozattal szolgálni a hazát. Szerző párhuzamot is von a két testület közt s végül a papság és honvédelem mai viszonyáról szól. Szálkai Horváth Béla a Katholikus Szemle 1912. évi 9. és 10. füzetében A Pesti Iiirlap és a Kelet népe czímen értekezik. A Kelet népe létrejöttének körülményei majd Széchenyi és Kossuth meg követőik vitájának ismertetése után a szerző fölteszi a kérdést : jogosak voltak-e Széchenyi vádjai ? Szerinte nem, mert az 1848—49-ki események nem Kossuth működésének, hanem az absolutistikus visszahatásnak voltak közvetlen következményei. Széchenyi ezt a visszahatást előre látta és népszerűsége árán próbált eléje vágni Kossuth hatásának csökkentésével.
