Századok – 1913

Értekezések - DR. KARÁCSONYI JÁNOS: Világbolondító Tomko János 1

VILÁGB0L0ND1TÓ TO.MKÓ JÁNOS. 7 azon okokat, rúgókat, a melyek őt a bulla kokolására késztették, továbbá az eszközöket, melyekkel e bullát a maga nemében páratlan ügyességgel és ravaszsággal össze szőtte. A Sylvester-bulla elsősorban a XVII. századbeli magyar püspökök érdekeit védte. Mert ha azt Róma elfogadja, akkor a magyar királytól kinevezett püspök minden további kérdés nélkül egyházi joghatóságot gyakorolhat megyéje területén, nem kell neki megerősítésért folyamodn a, nem kell a pápai díjak elengedéseért könyörögnie stb. De szerfölött nagy kitüntetés lett volna e bullában foglalt felhatalmazás a magyar királyra nézve is. Nem csupán az »apostoli« nevet, hanem a püspök kiválasztásában korlátlan szabadságot is nyert volna a magyar király. Kimutattam már 1909-ben, hogy Tomkónak érdekében állott ilyenfajta Sylvester-bulla létezése, mert annak elfogadása esetén ő valóságos püspök lett volna, nevezetesen elmehetett volna Boszniába. Nem ismertem azonban akkor még azt az adatot, pedig a bulla készítési idejére ez is fontos, hogy Tomkó János nem tudván az apostoli széktől megnyerni az engedélyt, hogy mint magyar királytól kinevezett püspök Boszniába mehessen, unokaöccse, Marnavics Tamás javára 1635 elején lemondott a bosnyák püspökségről, de azt beszélték, hogy ezt csak azért tette, mert remélte, hogy majd Rómában nagyobbat kap. 1 Hasonlóképen nem tudtam 1909-ben azt sem, hogy 1633-ban Tomkó királyi titkos tanácsos lett és így a magyar király érdkeit védelmezni szintén hivatalos kötelességévé vált. 2 Es még egyet nem vettem figyelembe. Azt, hogy micsoda irodalmi művön dolgozott 1634-ben. Pedig ez nagyon is közel érdekli hazánkat és tagadhatatlanul Tomkó jelesebb művei közé tartozik. E műnek teljes czíme : »Vita beati Augustini ordinis Praedicatorum ex Zagrabiensi Lucerini episcopi per Johannem Tomcum Marnav.t um, Bosnensem episcopum, lectorem et Coadjutorem Zagrabienseim fidelter collecta«. Bár ez értekezés csak 1637-ben jelent meg Ferrari Zsigmond nagy művében : »De rebus Ungaricae provinciáé ordinis Praedicatorum«, mégis Tomkónak a czímben fölsorolt hivatalaiból látszik, hogy azt 1634-ben készítette. Mondja ugyanis maga, hogy akkor még bosnyák püspök volt, tehát 1635 előtt írta és a zágrábi püspök helytartója volt (coadjutor), már pedig 1633-ban lett ott püspöki helytartóvá ! Régóta feltűnt nekem, hogy a Sylvester-bullában az apos-1 Nastavni Vjesnik IX. 407. 2 Nastavni Vjesnik IX. 406. Hivatkozik : Fosoo : Vita di Giovanni, Tonco Marnavic Sebenico 1890. művének 35. lapjára.