Századok – 1912

Tárcza - Nagyszeben városa és a szász egyetem levéltára 77

tá.rcza. 77 Szerzőnek szabadságában áll művét bármely nyomdával kiállíttatni ; de hogy az egész gyűjtemény külső alakjára nézve egyforma kötetekből álljon, a formát, a papír- és betüfajtát az igazgatóválasztmány állapítja meg. Minden egyéb kérdésben az alapítólevél szelleme és elvei mértékadók. NAGYSZEBEN VÁROSA ÉS A SZÁSZ EGYETEM LEVÉLTÁRA. Müller György, Nagyszeben városa és a szász egyetem agilis levéltárnoka nagyhorderejű javaslatot terjesztett az egyetem és a szász hét bírák egyik legutóbb tartott közgyűlése elé. A terjedelmes és széles látókörre valló tudományos készültséggel megírt javaslatnak két ága van. A levéltári hivatal belső reorganisatiója mellett a tisztikar szakszerű kiképeztetéséről való nézetének kifejtése után, egy külön beadványban a történelmi kutatás és vizsgálódás ezéljából tudományos intézetté fejlesztendő levéltár munkakörét állapítja meg. A mi a levéltári szakképzettséget illeti, ezt a pályázó a m. kir. orsz. levéltárnál teendő fogalmazói vizsgálattal, vagy a béesi történelmi szemináriumban, esetleg valamely más német egyetemen kiállandó vizsgálattal köteles igazolni. Ezenkívül tekintettel a levéltár román, bolgár és török nyelvű anyagára, a szász nemzet speciális történetének és jogtörténetének, továbbá nemzetgazdaságianána!< ismerete mellett az említett nyelvek philologiájában rendszeres szakvizsgálattal, esetleg doctoratussal igazolt jártassággal kell bírnia. A 6—8 félévre terjedő levéltári és philologiai szakképzettség a bécsi Institut für oesterr. Geschichtsforschung mellett szervezett levéltári szaktanfolyamon, esetleg a német egyetemek valamelyikén volna megszerezhető, mely idő alatt a növendékeket a szász egyetem évi 2000 kor. ösztöndíjjal látná el. A szakszerűen és tudományosan képzett tisztikar legelső teendője gyanánt az Urlcundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen folytatólagos kiadására vonatkozó munkálatok megkezdését jelöli meg, tekintettel a levéltárban található mohácsi vész előtti latin, német és ó-szláv (román-bulgár) okleveleken kívül az 1526 utáni időből való latin, német, magyar, ó-szláv és török nyelvű oklevelekre és a hazai és külföldi levéltárakból összegvűjtendő okleveles anyagra is. Ide tartozik egy városi és czéhoklevéltár, a krónikák, országgyűlési iratok és egyházszervezeti szabályok kiadása. Végűi a levéltár anyagának köz- és jogtörténeti, továbbá német, török és román-bolgár philologiai szempontból való feldolgozása szintén a tisztviselői karra vár.