Századok – 1912

Tárcza - Thaly Kálmán alapítványa 72

tá.rcza. 73 Ezen hagyomány a pozsonyi királyi járásbíróság 1910. évi márczius hó 20. napján kelt 1909. ö. 316/35. számú végzésével 50.000 korona névértékű értékpapirban adatott át a Magyar Történelmi Társulatnak. A hagyatéki tömeg felosztását a pozsonyi királyi járásbíróság 1910. évi augusztus hó 10-ik napján kelt 1909. ö. 316/43. számú végzésével akkép vette tudomásul, hogy a Magyar Történelmi Társulat javára 5 darab egyenként 10.000 korona névértékű 4%-os 10.203, 10.204, 10.205, 12.101. és 12.102. számú magyar földhitelintézeti záloglevelet, mindegyiken 1911. évi január hó elsején esedékes szelvényekkel — továbbá a hagyomány 1909. évi október hó 1-től deczember hó 31-ig járó kamata fejében a közalapítványi ügyigazgatóság költségeiből reá eső rész levonása után fenmaradó 469 korona 71 fillér, s az 1910. évi június hó 1-én esedékes volt beváltott szelvények fejében 1000 korona, összesen 1469 korona 71 fillér készpénz bírói letétbe helyeztetett. Hogy néhai alelnökünk ezen nagylelkű alapítványával kitűzött czélt megvalósíthassuk, Budapesten 1910. évi október hó 20-án tartott ülésünkből a Magyar Történelmi Társulat nevében a következő alapítólevelet adtuk ki : 1. Az alapítvány czíme : »Néhai doctor Thaly Kálmán alapítványa magyar történelmi czélokra«. 2. Az alapítvány rendeltetése magyar történelmi czélok előmozdítása. Az alább részletezett 10—12 kötetes nagy mű befejezéséig az alapítványi tőke kamatjövedelmei csupán ezen ezélra fordíthatók, jogában állván a Magyar Történelmi Társulatnak az alapítvány kezelésének költségei fejében évenként a kamatjövedelem 5%-át levonni. Az alapítványi tőke kamatjövedelmeiből köteles a Magyar Történelmi Társulat megíratni három évenként megjelenendő kötetekben (de ne aulicus, ne clericalis, ne reactionarius : hanem tiszta magyar nemzeti és szabad szellemben s a történelmi igazságnak megfelelően) a magyar nemzet függetlenségi törekvései és küzdelmei történetét az 1505-ik évi rákosi országgyűléstől kezdve a szatmári békekötésig, ideértve még a Rákóczi-emigratio tüzetes történetét is annak kihalásáig. E munka 10—12 kötetnyi terjedelmű legyen s befejezése után a Magyar Történelmi Társulat akkori igazgató-választmánya fog határozni s intézkedni az alapítvány s jövedelmeinek további rendeltetéséről, úgy azonban, hogy azok egyéb, mint magyar történelmi czélokra soha ne legyenek fordíthatók. Ez az intézkedés az alapítvány s jövedelmeinek rendeltetése felől időleges vagy esetről-esetre szóló is lehet.