Századok – 1912

Kisebb közlemények - Márki Sándor: Az aradi »véres« országgyűlés színhelyének megállapítása 779

KISEBB KÖZLEMÉNYEK.) 781 aradi országgyűlés, a mely, annyi belviszály után, kíméletlen példát akart nyújtani. S ha 1136—1146 között Borisz eltűnik előlünk, az -éppen azt bizonyítja, hogy a példa hatott s a pártosok megfélemlettek. A délvidéket II. Béla éppen azért választotta vagy legalább választhatta az országgyűlés helyéül, hogy közelebb legyen szerb rokonaihoz, kiktől Borisz ellenében támogatást remélhetett ; de azért is, mert éppen Arad főispánja, Oltmár szerezte meg számára II. István kegyelmét s vele a trónt, úgy hogy a vezetése alatt levő vármegyében mindenesetre biztosan érezhette magát. Arad akkor már körülbelül száz esztendő óta Castrum és egy •vármegye középpontja volt ; ha tehát pl. Thuróczy azt írja, hogy '»regina helena . . . fecit congregationem generalem in regno iuxta Arad«, csak erre a jól ismert castrumra gondolhatott s nem az ungvári Aradra, mely 1325-ben egyszerű possessio (Csánki, I. -388.) s 1439-ben predium inter possessionem Iske et predium Lukaháza (u. o.) »Iuxta Arad« alatt a néphagyomány öthalmot (Grlogováczot) érti ; s az ottlakó svábok is fentartották azt a hitet, hogy a tfelkonczolt urakat, »az óriás vak király fiait« a glogováczi öt halom alá temették. Ugyanott 1810-ben Béla király korából való ezüstpénzeket találtak. Ranzanus szerint (Epitome rerum Hung. •Schwandtnernél, Script. I. 334.) Bélát az általa épített aradi templomban, oláh néphagyomány szerint azonban Arad és öthalom közt a mikelakai erdőben egy kövekkel kirakott üregben temették el. Az adat ugyan téves, mert Bélát Székesfehérvárott temették el ; de jellemző a néphagyományra nézve, hogy az aradi gvűlés -áldozatainak és a királynak sírjait egymás közelében, a Maros mellett keresi. II. Béla nevével a mai Arad város története mindenesetre •egybeforrt, mert bizonyos, hogy az aradi prépostságot mint világi papok társaskáptalanát (capitulum collegiatum) ő alapította. Bőkezű volt és Imre királynak 1197. évi oklevele szerint »fölötte hoszszasan« sorolta fel a prépostságnak és káptalannak adott kiváltságokat. Imre király oklevele NRA. fasc. 1686. nro 2. jegy alatt volt meg az orsz. levéltárban, honnan azonban már a NRA. tomi XCV. 117. lapján tett jegyzet szerint is hiányzik. Közölte azonban Fejér, Codex Dipl. I. 228—229., Teutsch és Firnhúber, Urkundenbuch, 5. 1. és Wenzel, Árpádkori új okmánytár, I. 85. Végtelenül «aj nálhatjuk, hogy II. Bélának itten említett alapító oklevelét Imre király ötven esztendő múlva fölötte hosszúnak tartván, egész terjedelmében nem írta át ; ha azonban a könyvalakban írt privilégium, melynek ma csak csekély töredékét ösmerjük, valamikor •előkerül, fényt hozhat magára a híres országgyűlésre is ; mert alig képzelhető, hogy az és az alapítás közt valami vonatkozás nem volna. Vagy olvképen. mint Karácsonyi János már történetírói