Századok – 1912

Kisebb közlemények - Angyal Dávid: Az aradi »véres« országgyűlés színhelyének megállapítása 773

KISEBB KÖZI, EM ÉN Y EK. AZ ARADI »VÉRES« ORSZÁGGYŰLÉS ÉS DOBOZI HALÁLA HELYÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSÁRA VONATKOZÓ SZAKVÉLEMÉNYEK. Az Ungvármegyei Közművelődési Egyesület a II. Béla uralkodása alatt tartott aradi „véres" országgyűlés, a Pilismaróti Dobozi-emlék Bizottsága Dobozi halála helyének megállapítását kérte társulatunktól. Ig. választmányunk f. é. jún. 13-án tartott ülésén dr. Angyal Dávid, dr. Domanovszky Sándor, dr. Erdélyi László, dr. Karácsonyi János, dr. Márki Sándor és dr. Sörös Pongrácz ig. vál. tagokat kérte íel véleményadásra. A beérkezett szakvéleményeket az ig. választmány határozata alapján ezennel közzéteszszük. E közlés egyszersmind válaszul szolgál az érdeklődő egyesületeknek. I. A II. Béla uralkodása kezdetén4örtént vérengzés színhelyének a régi magyar történetírás Arad városát tekinti. Pauler Gyula (a Magyar Nemzet története az Árpádházi királyok alatt. I. к. II. kiadás. Budapest, 1899.) valószínűbbnek gondolja, hogy a tömeges gyilkosság az Ungvár közelében fekvő Aradon hajtatott végre. Paulert ugyanis e föltevésre az a gondolat vezette, hogy a Képes Krónika kettős elbeszélése a Béla ellen törő pártosok leöletéséről egynek veendő. Az ő felfogása szerint e kettős elbeszélésnek egyik fele, az aradi véres nap, csak kis részben igaz. Az Arad név, az áldozatok száma helyes, de a többi részlet, mint Ilona beszéde stb., későbbkori czifrázó betoldás, ellenben a Sajó mellett történt vérengzés körülbelül megfelel a valóságnak. A két részt tehát úgy akarja egy eztetni, hogy a krónikából előadott aradi vérengzést II. Béla 1132-iki hadjárata idejére teszi, arra az időre, mikor a király észak felől a Sajóhoz vonult Pauler. ezért érzi szükségét annak, hogy az ungmegyeí Aradot tegye meg a hatvannyolcz Borisz pártjához tartozó úr legyilkolásának színhelyévé.