Századok – 1912

Értekezések - THOMAŠIVSKYJ ISTVÁN: Adatok II. Rákóczi Ferencz és kora történetéhez. - III. és befejező közlemény 758

ADATOK II. RÁKÓCZI FERENCZ Éá KORA TÖRTÉNETÉHEZ. 765 recteur de ma Chancellerie de Transilvanie, pour écouter ses propositions et me les rapporter. Elles contenoient en abrégé : Que le Roi Auguste . . . etc.«1 Továbbá pedig : »Ainsi je le renvoyai avec réponse, que je remerciois comme je devois Sa Majesté Czarienne etc ... je le chargeois de prier le Czar de ma part de tenir sa mission et ma résolution secrette et comme non avenue, jusq'au tems que le Primat et le Grand-Conseil me fisse cette proposition,«2 Még alább ez olvasható : »Corbé de retour auprès de ce Prince, lui aiant exposé ma réponse, il la trouva raisonable . . . etc ... on me députa un Gentilhomme pour minformer de la résolution du Conseil ; député que je voulois recevoir à Munkacz.«3 Ezekből teljesen kiviláglik, hogy Rákóczi először Corbe "titkos küldetéséről beszél, a kivel Ráday útján egyezett meg ; másodszor pedig Volinszkinek nyilvános küldetéséről, a kit követ gyanánt a lublini tanács küldött ki. Igaz, a fejedelem nem emlékezik meg irataiban, hogy Corbe ekkor is eljött, a kit Ungváron még Volinszkinál is ünnepiesebben fogadtak ; mindazáltal abban semmi kétség se lehet, hogy itt két, egymástól jelentékeny időközzel elválasztott külön követjárásról van szó és nem egyről.4 Mikor volt Corbe első követsége ? A fejedelem világosan írja : a mon retour de Transilvanie, Kol^novics pedig Szerencset mondja annak a helynek, a hol a muszka követet fogadták ; ez tehát nem történhetett meg máj. 8. előtt, mert a fejedelem épen ezen a napon érkezett Szerencsre. Ez tehát terminus, non ante quem. Hogyha pedig azt veszszük figyelembe, hogy a Corbe utasítása máj. 2-ról van keltezve, akkor a követnek a fejedelemhez való érkezési napját valamivel későbbre kell tennünk. Más részről viszont tudjuk, hogy a fejedelem elbocsátván Corbét, maga is küldött követet a czárhoz. Ez a követ pedig senki más nem vala, mint Nedeczkv. 1 Mémoires, 122. 2 ü. o. 3 U. o. 123. 4 Ennélfogva hibásan gondolja szerző az 54. 1. jegyzetében, hogy •Rákóczi tehát nem jól emlékezik, hogy előterjesztései meghallgatását •egyenesen Ráday Pálra bízta ; ez csak a részletekre vonatkozhatott, de •szóbeli előterjesztést Corbe először ó neki tett«. Első ízben épen úgy volt, mint a hogy azt a fejedelem írja, s csakis a második ízben fogadta nyilvános kihallgatáson a követet. Már most hogyan kérhette a fejedelem július 24-én a czárt, hogy »tekintse a dolgot meg nem történtnek, a míg ezt az ajánlatot Lengyelország prímása és nagy tanácsa forma szerint meg nem teszi« (59), holott a lengyel követ épen forma szerint jött meg s a fejedelem őt igen hangosan fogadta !