Századok – 1912

Értekezések - SZEGEDY REZSŐ: Az illyrismus és Gaj Lajos levelezése. - VII. és befejező közlemény 748

AZ ILLYRISMUS ÉS GAJ LAJOS LEVELEZÉSE. 755 hogy Milos Batthyányval tárgyal, majd Zágrábban, Boszniában és Szerbiában akar híveket szerezni ; veszedelmes embernek mondja, kitől óvakodni, kinek minden cselekedetét gyanúval kell fogadni, s minden lépését meg kell figyelni. Gaj Lajos a bánhoz jún. 11-én írt levelében szól róla s markáns vonásokkal jellemzi erőszakosság ít, ármánykodását. Az ügy, melyre a levél vonatkozik, homályos ; valószínű, hogy Milos Gajt politikai czélokra, megvesztegetésre szánt pénz elsikkasztásával vádolta. A bánhoz intézett levélben említi Gaj, hogy egy bizottság — csak így említi a levélíró — állítólag a bán megbízásából felelősségre vonja és hat homályos kérdést terjeszt eléje, melyekre feleletet követel. Gaj tiltakozik az ellen, hogy ezen bizottság beleavatkozzék a felső diplomáczia ügyébe és határozottan megnevezett vád és vádló nélkül léphessen fel ellene ; tiltakozik egyúttal az ellen, hogy őt, a királyi tanácsost, a haza törvényeivel ellenkező ügyekbe vonja. Itt intrikusokkal, gonoszságtól vezérelt, fejetlen társasággal van dolga. Űgy látszik, Obrenovics Milosnak van panasza ellene, annak az embernek, kit a bán szavai szerint szigorúan meg kell figyelni ; embertelen és istentelen zsarnok, kinek bestiális indulatossága és véiszomja egész Európában ismeretes ; százakat is legyilkoltat orvúl, ha gonosz terveinek útjában állanak ; ármánykodik és hazudik, társadalmi és diplomácziai bűneit halmozza, hogy alattomos czéljait elérje. Most ellene (Gaj ellen) fordúl. A mit ő (Gaj) Obrenovicscsal a bán megbízásából tett, az csak azért történt, hogy leleplezze ezen gonosznak a magyar minisztériummal és a török diplomácziával való összejátszását ; ezzel pedig hálára kötelezte az egész délszlávságot, főleg azonban Horvátországot és Szerbiát, hiszen ez az Obrenovics az illyrismus ellen szövi ármányait. S ennek a hírhedt vérszopónak levelére akarja őt az a bizonyos bizottság kérdőre vonni és a bánra is hivatkozik ! Oly férfiú, minő Mil'os, — kiről utódja, Mihály fejedelem is nyíltan mondotta, hogy bestiális dühében kompromittálja azokat, kikről azt hiszi, hogy megsértették, — meri vádolni őt (Gajt), a kiről ugyanazon fejedelem úgy nyilatkozott, hogy teljesen megbízható és soha sem tőle, sem atyjától pénzt el nem fogadott ! Az alaptalan vádat, mint rágalmat, visszautasítja és elvárja magától a bántól is, hogy ily aljas rágalmak terjesztését megakadályozza.1 Az ügy elintézése is homályos ; bizonyos c.iak az, hogy az egyetértés Gaj és a bán között helyreállott s 1849 február 25-én, mikor Zágrábban Jelacsics bánságának évfordulóját ünnepelték, Gaj volt az ünnepi szónok.2 1 Ugyanott 347. lap. 2 A beszédet közli De/selics. Ugyanott 357—360. lap.