Századok – 1912

Értekezések - SZEGEDY REZSŐ: Az illyrismus és Gaj Lajos levelezése. - VII. és befejező közlemény 748

AZ ILLYRISMUS ÉS GAJ LAJOS LEVELEZÉSE. 751 •oly veszélyes Dániának, minő veszélyes Szlavónia és Horvátország nem Magyarországnak, hanem a ti M ad/áriátoknak ! Bízzátok hazánkra, hogy a maga kedve szerint s régi jogainál fogva válaszsza magának a bánt ! Ezen választást erősítse meg a horvátok királya, ki egyúttal magyar király is, de minden magyar miniszteri befolyás nélkül ! Mert mi egyenesen kimondjuk, hogy mi nemzetiségünket tekintőleg a magyar kormány iránt semmi bizalommal nem viseltetünk, míg látjuk, hogy Magyarországban a magyar faj által, a maga nemzetiségét kivéve, minden nemzetiség és nyelv összet portatik. ... És a bán legyen nálunk minden polgári és katonai hatóságok főnöke ... A magyar nádor hatósága a Dráván túl ne terjedjen és a bán legyen a nádornak tiszttársa, ne ped'g alárendeltje ... A mi országgyűlésünk a magyar kormányzástól teljesen független legyen.«1 Ily tervezetet a magyarság nem fogadhatott el ; ily merész óhajok elutasítása után az »illyrek« teljesen Jelacsics karjaiba vetik magukat, a ki bécsi parancsszóra cselekszik ; a maguk sajátos feladatának a magyarországi nemzetiségekkel való szövetkezést, ezeknek a magyarok elleni lázítását tekintik. Küzdelmükről Gajhoz intézett több levél szól. Bécsben való szereplése alkalmával üdvözlik a bécsi nem szlávok nevében 1848 május 31-én Purkinje Henrik, nyugalmazott polytechnikai tanár, Ceszner Ferencz jurista és Cappilleri Albert vasúti tisztviselő.Jelacsics József, kit Trnszki Iván már régebben (1842) is magasztalt költeményekben, bánná való megválasztatásától kezdve az absolut smus koráig dicsőítés tárgya lesz ; a róla szóló költemények több kötetre is terjednek, maga is költő, németül írt költeményeit horvátra fordította Demeter Döme és közölte a Danicaban (1849.). Egyik lelkes dicsőítője Stoos Pál, ki három levélben is (mind a három keltezetlen) ír ezen költeményeiről Gajnak : kinyomatásukat kéri ; említi, hogy az egyik költeményhez melódiát is szerzett, mely annyira tetszik, hogy éjjel-nappal azt dúdolgatják ; panaszkodik, hogy a magyrarokhoz szítok üldözik azokat, kik Jelacsicsot dicsőítő dalokat énekelnek ; a bán maga hálás ezen költeményekért, szép köázönőlevelet írt neki.3 Gaj Bécsből mint királyi tanácsos tért vissza ; Jelacsics kineveztetését a horvátok Gaj érdeminek tulajdonították ; ez annyira emelte tekintélyét, hogy Horvátországban őt tekintették a helyzet urának és minden teljesíthető és teljesíthetetlen kéréssel 1 Ugyanott 19. és 20. 1. 2 Pisma ... 172. levél. 3 Ugyanott 212—214. levél.