Századok – 1912

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: A török-magyar lesvetés módja 729

A TÖkÖK-MAGYAR LESVETÉS MöiJ.iA. 747 A nyulat könnyű volt a bokorból kiugratniok ! Persze gyakran megesett, hogy egy les helyett háromra bukkantak s mind a háromban fölös nép lévén, nem ezek, hanem a leshárítók fogták a dolgot szaladásra ! A leshárítás akkor volt legkönnyebb, mikor a nyomnézők a harmatos füvön, a sáros vagy a poros utakon könnyen megismerték a nyomokat és ezekből az ellenség számát s mineműségét. Ilyenkor a leshárítóknak semmiféle meglepetéstől nem kellett tartaniok. tehát bátran ugraszthatták ki a leshelyből az ellenséget. Mivel minden sikerült leshárítás a lesvetők megszaladásával végződött, a leshárításnál mindig kevesebb ember veszett el, mint a sikerült lesvetésnél. Az utóbbinál ugyanis a lesre csalt ellenséget teljeser körülzárták, míg az előbbinél csupán megszalasztották. Különösen könnyű volt a leshárítás, ha a lest gyalogság vetette s ha a leshárítók lovasok voltak. Ilyenkor a lesvetők be sem várták a támadást, hanem idejében szaladtak — az erdőkbe. Itt már a lovasság kevés sikerrel üldözhette őket. Valószínűleg ez az oka, a miért a gyalogos lesvetők a leshelyet mindig az erdők közelében választották. Mind a lesvetés, mind a leshárítás tömérdek jó vitéz életébe került. Pusztult a magyar végbeli csak úgy, mint a török. S mindég a javanép, a legjobb és a legmerészebb vitéz maradt a leshely füvén. S mégsem únta meg egyik fél sem A küzdelmet. Minden tavaszszal megújult az. A mint a mező zöldbe borult s a fák rügyei fakadásnak indultak, a török és a magyar végbeliek újra előszedték a pajzstollakat, újra megszólaltatták a tárogatósípot. A virággal együtt a vitézek lelkesedése is újra sarjadzani kezdett. Megnyíltak a végházak sorompói s csatákkal népesültek be az utak és a zöld ezők. S a vitézek éjjel-nappal csataviseléssel lankadtak, fáradtak. Vitézi bátorságuk, a harcz izgató gyönyörűsége és a zsákmány reménye űzte, kergette őket. Tudták, hogy sok les várja őket ; sejtették, hogy nem sok lábolja meg a küzdelmet, de azért ki maradt volna otthon ? TAKÁTS SÁNDOR. 4S*