Századok – 1912

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: A török-magyar lesvetés módja 729

738 takáts sándok. hogy mind lesestül megverem őket és mind az gerezgáli kapuig űzém és az kaput is felvonatom velők«.1 A hős Horváth Markó jelenti 1556-ban, hogy a törököknek három lesbeli népét megveré és Istennek kegyelmességéből tiszt sséggel hasznos nyereségre juta.2 A derék Mágóc y Gáspár 1566 április elején a legravaszabb és egyúttal legvitézebb törököt : Dsáffer vajdát csalta lesre. Ez a Dsáffer vajda a basák és bégek legkedvesebb vitéze volt. ö fogta el Nádasdy Farkast és Bánya Jánost ; ő dicsekedhetett egyedül azzal, hogy Tury Györgygyei bajt vívott — és élve távozhatott a viadal színhelyéről. Ez a Dsáffer vajda az egrieknek tömérdek kárt o! ozott Hatvan várából. Ezért Mágócsy mindent elkövetett, hogy őt lépre csalja. Az 1566. év áprili havában ez sikerült is neki. Mágócsy húsvét napján tizenkét jó lovast küldött ki martalékúl. Dsáffer azt hívén, hogy a martalékot csak olyan kisebb fajta leshelyről bocsátották ki, a várból kijött в űzőbe vette a martalékot. A leshelyen azonban Mágócsy és Figedy János ötszáz egri huszárral és 140 hajdúval várt reá. Kemény csata fejlődik. Dsáffer vajda a hősök módjára küzd, de hiába. A seregét megsemmisítik, őt magát pedig súlyos sebekkel borítva Egerbe viszik. Maga Mágócsy jelenti Bécsbe, hogy a nagy vitézzel emberségesen bánt, s barátságosan kérdezte tőle, mi a tervük a törököknek.3 A magyar végbeliek különösen akkor vetettek sikerült lest, mikor egyik-másik török végházba új basát vagy bége' helyeztek. Jól tudták, hogy az ilyen esetben az új bég fényes kísérettel és — a mi legfőbb volt — egész vagyonával indúl új állomására. Ha tehát ennek híre a mieinknek fülébe jutott, néha hónapokon át lestek reá, s több helyen vetettek neki lest, hogy valahogy el ne kerülhesse őket. Az 1576. évben Musztafa budai basa jelenti Bécsbe, hogy a füleki tiszt megváltozván, mikor Haszán basát az új tisztbe kísérték volna, az egriek lesre vették őt. Haszán és kísérete Űjszásznál ráment az egriek lesére, s mint a budai basa írja, mindenét elveszté. öszvéreit, kincseit, marháit és pénzét elragadták. Két fővajdáját elvitték, a többit pedig levágták.4 1 O. L. Nádasdy level. 1554 novemb. 18. Ugyanez a Kerecsényi írja 1555 november 21-én : >>Ez éjjel elmenék Szentlőrincz alá és lest veték nekik, mert az budai basa az terekekhez, kik itt laktanak, száz válogatott deliákat adott volt. Űgy adá az Isten, hogy lesre hozók őket . . . Négy aga és két vajda népe volt az viadalban«. 2 U. o. 3 Сз. és k. áll. ltr. Hung. 1566 ápr. 17. Mágócsy jelentése : »Erat ia arce Hatvan, quidam insignis et, inquietus miles turea nomine Dzaffer wayda« etc. 4 U. о. Turcica, Musztafa jelentése 1576 decz. 2-án Budáról.