Századok – 1912

Kisebb könyvismertetések - Szemere Miklós: Gentry 725 - Sztripszky Hiador: Adalékok Szabó Károly Régi Magyar Könyvtár cz. munkájának I–II. kötetéhez. Pótlások és igazítások. (Kézirat gyanánt száz példányban készült.) 725

tárcza. 725 hetvenöt kérdéssel. Elismerjük, hogy jó munkát végzett, de ezt a feladatot csak a tankönyv keretén belül lehet eredményesen megoldani. A részletek összefüggő ismerete nélkül mit sem érnek az összefoglalások. Már pedig a tanárnak örülnie kell, ha 7—8 hónap alatt sikeresen átesik a részletek összefüggő, oknyomozó ismeretközlésén ; a még rendelkezésére álló 3—4 hetet meg akkor használja fel a leghasznosabban, ha az összefoglalásokat illetőleg a tanulókat némi támogatással szabad szárnyra ereszti. Hadd gondolkozzanak önállóan és ne járjanak valamennyien egy kaptafára ! A külső eredmény persze nem lesz olyan fényes, de bensőleg annál értékesebb. Laurentzi könyvét inkább a felnőttek olvasgathatják igazi haszonnal s e helyen inkább ezért foglalkoztunk vele szívesen. Márki Sándor : Száz esztendő. Kolozsvár, 1912. A szerző nem fogadja ugyan el Lorenz Ottokár ajánlatát, hogy az egyetemes történelemnek három nagy korszakra való felosztás > helyett a nemzedékek, generátiók szerinti felosztás alkalmazandó, de azt elismeri, hogy minden történelmi érték a családiasságban gyökerezik és a történetírónak egy bizonyos keretben az egyént kell kutatnia. Ezzel kapcsolatban felvonultatja a mult század nagy alakjait és rájuk vonatkozólag megvilágítja az apai házban nyert azon benyomásokat, a melyek irányt adtak hatalmas egyéniségük fejlődésének. Szíripszky Hiador : Adalékok Szabó Károly Régi Magyar Könyv ár cz. munkájának I—II. kö'.etéhez. Pótlások és igazítások. 1472—1711 (Kézirat gyanánt száz példányban késziUt.) Budapest, 1912. — A ki az ór ás vállára kapaszkodik, az messzebb láthat, mint maga az óriás, — mondja a szerző a bevezető sorokban. Az óriás alatt Szabó Károlyt, a magyar bibliographia megteremtőjét érti, a maga munkáját pedig nem valami nagy igények kielégítésére szolgáló compendiumnak tekinti, a mely csupán ideiglenes szükségnek akar megfelelni. S ebben a tekintetben valóban nem végzett fölösleges munkát Mert most már még sem kell az érdeklődőknek a Könyvszemle 34 évfolyamát, az Irodalmi Közlemények 21 kötetét stb. stb. végig lapozgatniok, ha olyan nyomtatványok felől óhajtanak értesülést szerezni, a melyek Szabó Károly i. munkájának megjelenése óta merültek fel. Ilyent 732-t gyűjtött össze a szerző. Nem hagyhatjuk azonban szó nélkül a nyomás technikáját. Ilyen kőnyomat láttára valóban óvakodni kell hasonló eljárástól. Szemere Miklós : Gentry. Budapest, 1912. — Megállapítja, hogy a >)gentry«-t a nagyok találták ki gúnynévnek. Hogy nálunk voltaképen kit értenek alatta, azt szinte meg sem lehet már határozni. A nemességet csak csúfolni lehet vele. A kérdés tisztázása kedvéért mindjárt meghatározza az arisztokrata, a főrend s a mágnás szók fogalmi körét is és arra a conclusióra jut, hogy ezeknek lényegben semmi közük sincs egymáshoz. Megjegyezzük, hogy érdekes fejtegetése fonalába némileg hibásan fűzi bele az 1687. országgyűlést, a mennyiben a korlátlanúl szabad-királyválasztásnak elvileg már az 1547. orszgy. V. t.-cikke véget vet : »az ország rendei nemcsak ő Felségének (t. i. I. Ferdinándnak), hanem örökösei uralmának is alávetették magukat«.