Századok – 1912

Történeti irodalom - Váczy János: Kazinczy Ferencz levelezése. I–XXI. Ism. Dénes Lajos 683

684 •történeti irodalom. 684 az elméletben is azt hirdette Kazinczy,, hogy minden tárgyhoz és műfajhoz más-más stilus való, azonképen levelei is e tekintetben a legnagyobb változatosságot mutatják. A leggyöngédebb családi érzéseknek ellágyuló hangjától a harczban elfogult kombattáns tüzes kitöréseiig, a barátnak szelid és jóságos szavától az ellenfél támadó — hol szigorú, hol meg szatirikus — hangjáig, a tisztelet és lojalitás nemes egyszerűségétől az öntudatos és érdemeire hiú vezér önérzetességéig minden hangnemet és ennek minden fokozati változatát megtaláljuk e levelekben. Előadásuk is hol novellisztikusan könnyed, lirai melegségtől áradozó, hol meg tudományosan fejtegető és logikai objektivitású. De e nagy változatosságban is egy valami állandó marad : a mester ideális becsvágya és lankadatlan lelkesedése az irodalom és műveltség fellendítéséért, nemzetiségünk ügyének szolgálatáért. Ha hevesebben is lobog harci tiize fiatalabb éveiben, ha nézetei az évek tapasztalatai és tanulmányai során módosulnak vagy változnak is, ha dicsőséges sikerei mellett meg is lepi az élet itt-ott keserű csalódásokkal : lelkesedése és munkakedve nemzete ügyének j ibbrafordításáért, a nemzeti öntudat fölébresztéseért mindvégig ugyanaz marad. Es az a meggyőződése sem változik egy perezre sem, hogy e nagy czél felé úgy nyithatjuk meg legbiztosabban az utat, ha elsősorban nyelvünket és irodalmunkat emeljük a. nyugati népek műveltségének színvonalára, ha kulturánkat és egész szellemi életünket belekapcsoljuk az európai szellemi áramlatok lánczolatába. E levelek gazdag tartalmából csak rámutatunk azokra a fontosabb adalékokra, a melyek az irodalomtörténet és műveltségtörténelem szempontjából fontosak. A huszonegy kötetben 5393 levél van, ebből 2836-ot írt maga Kazinczy. Mint kis gyermek kezdi a levélírást és folytatja halála napjáig. Ezzel köti magához mindazokat, a kiknek a magyar irodalom ügye szívén fekszik : írókat, költőket, tudósokat és politikusokat. Családja tagjain kivűl a legsűrűbben levelezett Cserey Farkassal és Miklóssal, Dessewfi'y József gróffal, Dúlházy Mihályival, Guzmics Izidorral, Prónav Lászlóval, id. Ráday Gedeonnal, Rumy Károly Gvörgygyel, id. Wesselényi Miklóssal. Az irodalomtörténet ismertebb nevei közül gyakran találkozunk a levélváltásban Berzsenyivel, Csokonaival, Döbrenteivel, Fazekassal, Földivel, Helmeczyvel, Horváth Ádámmal, Kis Jánossal, Kölcseyvel, Toldy Ferenczczel, Virág Benedekkel, Zádor Györgygyei és ha nem is ilyen sűrűn, ha csak ritkábban is, majdnem mindenkivel, a ki kortársai közül magyarúl írt vagy az írók és irodalom dolgai iránt érdeklődött. E leveleket értékessé az teszi, hogy nemcsak személyi vonatkozásúak, hanem tele vannak a kor szellemi életé-