Századok – 1912
Értekezések - FEST ALADÁR: Fiume a XV. században. 169 - VII. és befejező közlemény 649
fíume a xv, században. 651 duinói és karszti főkapitányához fellebbezték meg, a kit fölkértek, tegyen igazságot, majd ha személyesen eljön Fiúméba.1 Ügy látszik, ez ügyből kifolyólag kegyelmeztek meg a száműzött apának, hogy az esetnek élét vegyék, s őt hallgatásra bírják. Radolich Márkhoz hasonlóan rossz hírű pap volt ez időben Susich György, a ki mindamellett kanonoki stallumra áhítozott s igyekezett ehhez a tanácsurak pártfogását kinyerni. A káptalan azonban ez ellen tiltakozott. Négy kanonok a tanács előtt megjelenvén, ünnepélyesen kijelenti, hogy a káptalan rossz életű és rossz hírű papot (»male condicionis aut fame«) nem fogadhat be tagjai közé. A kapitány és a tanács arra kérték őket, vegyék fel a káptalanba kanonoknak Susich Györgyöt ; ők ezennel kinyilatkoztatják, »hogy semmi módon, a világért sem birják és nem is akarják kanonoknak befogadni, mivel erre számos közismert okból nem méltó.2, A kapitány és a tanács erre »megdicsérték a mondott kanonokokat, hogy ilyen papokat nem akarnak maguk közé fogadni, s helyesélték és megerősítették a mondott káptalan élőírását és gyakorlatát, a mély azt akarja, hogy semilyen rossz életű vagy rossz hírű pap ne fogadtassék be a mondott káptalanba kanonoknak«.3 A kanonokok, bár ez egy esetben dicséretre méltó egyetértéssel járnak el, egymás közt ezentúl is folytonosan viszálykodnak. Ügy látszik, két pártra oszolnak. A már ismert Lisignich Antal, Scolich Vida és Vidazich Sándor összetartanak és mintha végét akarnák vetni bizonyos visszaéléseknek. — 1456-ban Susselich János kanonoktársukat, a káptalan kincstartóját (»camerarius«) vádolják be a polai püspöknél ; a följelentett kincstartó ellenük rágalmazásért óvást emel a közjegyző előtt, 200 arany kártérítést követel és bejelenti, hogy személyesen elmegy Polába a püspökhöz, elégtételt keresni.4 Ugyanez a három kanonok (egyikük, Vidazich Sándor, már a következő évben plébános) még ugyanez évben bevádolja Vidotich Máté papot is a püspöknél. A mire a bevádolt pap atyja, Vidoticli Pál borbély, a vádat hamisnak állítván, a közjegyző előtt óvást emelt; bejelenti, hogy orvoslásért a püspökhöz utazik, s útiköltségei fejében 100 arany erejéig kártérítési keresetet indít.5 1 L. C. 379—80. 1. (1449. V. 12.) 2 »quod nulla via mundi ipsum possunt vei volunt acceptare in canonicum, cum non sit dignus pluribus de causis omnibus notoriis«. L. C. 199. 1. 3 »prefatos canonicos laudarunt, quod tales presbiteros in canonicos acceptare nolunt et rectificaverunt et confirmaverunt scripturam sive consuetudinem dicti capituli volcntem, quod nullus presbiter male condicionis aut fame debeatin canonicum dicti capituli acceptari.«U. o. 1444. cv. 4 »Datum ante macellum terre Fluminis.« L. С. 593. 1. (1456. 1/3.) 6 L. С. U. о. 42*
