Századok – 1912

Történeti irodalom - Huffelmann; A. M.: Clemenza von Ungarn Königin von Frankreich. Ism. Várnai Sándor 622

történeti irodalom. 625 Halála után az uralkodást Fülöp testvére ragadta kezébe mint regens és a szerencsétlen királynő sorsa nagyon kedvezőtlenre fordult. Az új regens megvont tőle minden anyagi segélyt. A pápa közbenjárását kellett kikérni, hogy keményen lelkére beszéljen Fülöpnek s rászorítsa bátyja rendelkezései érvényben tartására. De ez sem sokat használt, az áldatlan ügyből folyó súrlódások annyira aláásták szegény Clemenza egészségét, hogy komolyan kellett aggódni megszületendő gyermeke életéért is. S valóban nov. 13-dika éjjelén a királynő betegen adott életet gyermekének, a kit János névre kereszteltek s első királya lett volna Francziaországnak e néven, de már öt nap múlva elhalt, végleg átengedve most már a trónt V. Fülöpnek. Ügy látszik a gyermek halála adott alkalmat annak a pletykának a felbukkanására, hogy már atyja, X. Lajos sem halt meg természetes halállal, hanem öescse mérgezte meg. Ezzel kapcsolatosan évekkel később egy más fantasztikus hír is szárnyra kelt s ez az, hogy Clemenza fia nem halt meg, dajkája saját halott kisdedét csempészte helyére. S valóban sokkal utóbb akadt is egy csaló, a ki ez alapon I. Jánosnak adta ki magát. Az özvegy királyné rövid és tragikus életsorsa ezzel betelt. Igaz ugyan, hogy a pápa hathatós közbenjárására elért annyit, hogy az új király most már ünnepélyesen megerősítette elődjének felesége javára tett adományát s az ezen egyezségről felvett okmány pecsétjén ott látjuk góthikus ív alatt hajadon fővel, hosszú redős ruhában Clemenza alakját is, a mint egyik kezében liliomos kormánypálczát tart, a másikat köpenye csatján pihenteti. De ez az egyezség nem akadályozta meg, hogy a királyné hitelezőitől a legkeservesebb zaklatásokat ne szenvedje. Különösen a firenzei Bardi-bankház, mely Clemenzát mindjárt férje halála után nagyobb összeggel segítette ki, lépett föl kiméletlenűl, azt adva ürügyűl, hogy tovább már nem várhat pénzére. A királyné kénytelen volt ékszereit ajánlani fel zálogúl a banknak s a zálogszerződés létre is jött Aix-ben, a hol Clemenza ékszereit három kulcscsal elzárt ládában a nazarethi Notre-Dame-kolostorban helyezte letétbe, összesen 14.907 font 10 solido és 4 dénár felbecsült értékben. Oly feltétel mellett, hogy ha a következő 1319. év karácsonyáig ki nem váltja, a drágaságok a hitelező czég tulajdonába szállnak. Nem igen ismerjük a királyné kiuos pénzügyi zavarainak igazi okát, habár magyarázatúl elfogadhatjuk azt a helyzetet, melybe sógorának önző és fukar magatartása sodorta. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a pápához ment jelentések, bár azok minden valószinűséggel elfogult részről, magától Fülöp királytól eredtek, ennek okát tékozló életmódjára, élősdi környezetére vezetik vissza, sőt odáig mennek, hogy Clemenza életére is az erkölcstelenség árnyékát akarják