Századok – 1912

Értekezések - NYÁRY ALBERT br.: Az utolsó magyar trónkövetelő. - I. közl. 32

52 DR. BÁRÓ NYÁRY ALBERT. AZ UTOLSÓ MAGYAR TRÓNKÖVETELŐ. nagyon hallgatott Krivácsy, és éppen a Pulszky-féle interventio volt a zálog arra nézve, hogy az ezredes a legio törekvéseinek egyik végeredményét a Crouy-féle sikerben látta. Ezt a várható sikert az 1861. év folyamán három irodalmi mű volt hivatva biztosítani. Germain Sarrut, a herczegnek régi odaadó híve és barátja, »Les Fils d'Arpad« czímű művét adta ki, a melyben a népszavazás alá kívánja bocsátani azon kérdést, hogy akarja-e Magyarország Ágoston herczegnek nyújtani a koronáját, a kinek ősei annyi dicsőséggel viselték azt, s azon kijelentéssel végzi Sarrut művét, hogy »le prince de Crouy-Chanel pourra bien déclarer Candidat, le cas échéant, mais jamais Préténdant.«1 Ezen brochure egy nagy irodalmi harczot indított meg, a mely a Crouy-féle jogigény körűi néhány éven keresztül elkeseredetten folyt. A nagyközönségnek szánt, élénk, tartalmas füzet nagy feltűnést keltett, de Magyarországban természetesen alig lehetett meg a visszhangja, idegen nyelvűsége miatt. Több hatásra számíthatott Érdynek füzete, a melyben a Fejér-féle, még 1848-ban közzétett támadással foglalkozva,2 több új adat felhozása mellett igyekezett bizonyítani a Crouy-család XIII. századbeli okmányainak hitelessége alapján a leszármazás igaz voltát. Kossuth szintén szükségesnek tartotta minden lekicsinylése mellett is a kérdésnek más irányba való fordítását, s Irányival egy támodó czikket Íratott a legitimitás ellen, a mely azonban csekély tudományos értékénél fogva nem nagy súlylyal nehezedett az igazság mérlegébe. DR. BÁRÓ NYÁUY ALBERT. 1 Germ. Sarrut : Les fils d'Arpad. Etude Historique Paris 1861. 2 Az újonnan megbírált magyarországi Crouy-nemzetség négy okiratának időszámítása. Vizsgálta dr. Érdy János.