Századok – 1912

Értekezések - FEST ALADÁR: Fiume a XV. században. 169 - VI. közl. 569

fiume a xv. században. 571 nek venezianismusai csali azt bizonyíthatják, hogy a dalmát szigeteken a velenczei dialektus dívott.1 Nagyobb figyelmet érdemel a cas tuai eredetű Spinzich Quirin olasz nyelven kiállított kötelezvénye, melyet helyette fia, — a valószínűleg már fiumei születésű — Spinzich Márton vezetett be 1450-ben szórói-szóra a jegyző hivatalos könyvébe. E rövid okmányban az ügyiratok általános érvénynyel megállapodott latinos formuláival találkozván, nem nyerünk elég támasztékot az akkori specziális fiumei tájszólás meghatározására, noha itt-ott ennek szövegén is átcsillámlik a velenczei tájszólás.2 Azonban jván egy teljesen hiteles egykorú nyelvemlékünk, melyből minden kétségen kívül megállapítható, hogy a XV. századbeli Fiúméban közönségesen beszélt nyelvjárás lényegében ugyanaz a velenczei jellegű helyi tájszólás volt, a melyet a város köznépe, sőt bizalmas társalgásban a tekintélyesebb polgárok is mind a mai napig használnak. E nyelvemlék a már említett 1449-iki hal-árszabás, mely egész terjedelmében olaszúl van felvéve a közjegyző hivatalos könyvébe. Mivel ezt az árszabást kétségtelenül a nép előtt való kihirdetés végett állapították meg a városi tanácsban, bizonyos, hogy az ennek szövegében előforduló kifejezéseket és nyelvi formákat használták és értették úgy a tanács urak, mint Fiume közönsége is. E nyelvemlékekben pedig megvannak a fülbemászó és behízelgő velenczei nyelvjárásnak összes jellegzetes tulajdonságai. Megvan benne a kettős mássalhangzók teljes hiánya (mint a tót nyelvben ; pl. vora e. h. vorrà ; oto e. h. otto ; soíosopra e. h. sottosopra ; quaíro e. h. quaííro ; vorano e. h. vorr&nno ; queZo e. h. queZZo ; acusatore e. h. accusatore ; pesce de traía, e. h. traíía ; mező e. h. mezzo ; alo e. h. alio ; aZa e. h. alla). Megvan a kemény mássalhangzók lágyítása (pl. rede e. h reíe ; deíce e. h. dieci ; zoe e. h. cioé ; zaschadnuo e. h. ciascheduno ; panza e. h. pancia ; sfoia e. h. síoglia ; menutío e. h. minute ; elezere e. h. eleggere ; sedecee e. h. sedici ; taiando e. h. tagZmndo ; pj'ara e. h. pií/Zierá). Megvan a latin -arius képzőnek megfelelő -er végzet, a toscanai és irodalmi -iere helyett (can zeler e. h. can celliere ; con seier e. h. consigliere). Megmarad az első igeragozás jövő idejében a szótövi a, mely az irodalmi nyelven e-vé tompúl (portara e. h. porterà ; piára e. li. piglierà). Más jellegzetes szóalakok : fora i(fuori); tignudo (tenuto); volgia (voglia) ; carlevare (carnevale) manco (menő).3 1 L. C. 384. 1., 1448. VII/17. 2 L. C. 412. 1. Jellegzetes formák : el die ; e helyett : il di ; pare e. h. padre ; fiolo e. h. figliuolo ; zudexe e. h. giudice ; dader e. h. daziarío. 3 L. C. 366. 1. 37*