Századok – 1912

Tárcza - Vegyes közlemények - 547

tárcza. 547 VEGYES KÖZLÉSEK. A ZOMUORI RÁKÓCZI-SZOBOR. Bácska, a mely egykoron annyi nehéz gondot adott a dicsőséges fejedelemnek, most valamennyi kurucz vármegyét megelőzött abban, hogy közadakozásból az ő fiai állították fel az első igazán monumentális Rákóczi-szobrot. Az ünnepi beszédet a Rákóczi-kor jeles történetírója, Márki Sándor mondotta, a ki minden alkalommal egy-egy újabb megvilágító sugarat tud vetni a rég elmúlt harczos időkre. A leleplezéssel kapcsolatos és a szobor történetére vonatkozó adatokat Dömötör Győző foglalta össze. [Emléklapok II. Rákóczi Ferencz zombori szobrának leleplezésére. Zombor, 1912.] — Itt említjük meg, hogy a Kölcsey-Egyesület egyszerre két író szobrával [Csiky Gergely, Fábián Gábor] ajándékozta meg Arad városát. Fábián Gábor, a ki a múlt század második felének egyik igen tevékeny és sokoldalú irodalmi munkása volt, a história terén is eredményesen szorgoskodott. Legnagyobb munkája azonban, Arad története, jórészt kéziratban maradt. Az ünnepi beszédet, mint a M. Tud. Akadémia képviselője, ezúttal is illustris tagtársunk, Márki Sándor mondotta, megengesztelőleg emlékezvén meg arról, hogy fiatalon — egy jó emberöltővel ezelőtt — mily szigorúan ítélte meg Fábián egyik munkáját. BÉKEFI RÉMIG zirczi főapát, ig. választmányunk tagja, a magyar orvosok és természetvizsgálók ez idei, Veszprémben tartott vándorgyűlésén a »társadalomtudományi szakosztály« ülését az Árpádok korabeli orvosokat, működésüket s a kórházakat tárgyaló előadásával nyitotta meg. Annál is inkább örömmel regisztráljuk e hírt, mert bizonvságúl szolgál, hogy művelődéstörténetünknek, a melynek annyi derék munkást nevelt, továbbra is buzgó munkása marad ő maga is. FRAKNÓI VILMOS CZ. püspök, ig. választmányunk tagja, június 26-án a M. N. Muzeum disztermében meghívott közönségnek »Személyes megfigyeléseim egy amerikai közkönyvtárban« czímen felolvasást tartott. Az értékes és nagyon tanulságos megfigyeléseket magában foglaló felolvasás teljes terjedelmében a »Muzeumok és Könyvtárak Ertesitője«-ben jelent meg. BERZEVICZY ALBERT V. b. t. tanácsos, ig. választmányunk tagja, a »Budapesti Szemle« augusztusi számában »Két eltűnt és újra előkerült Corvin-codexről« értekezik. E két kódex — az egyik a Didimus-kodex, a másik szintén Corvin vonatkozású, de kisebbbecsű Cicero-kodex — eladás czéljából került most hazánkba, s a szerző egy felolvasás keretében (M. N. Muzeum jún. 26.) mutatta be s ismertette őket gazdag műtörténeti apparatussal. A Didimuskodexet különösen az teszi elsőrendű nevezetességgé, hogy czímapján Mátyás király és Beatrix királyné igen sikerült arczképe