Századok – 1912

Történeti irodalom - Bártfai Szabó László: Észrevételek Horváth Sándor bírálatára 531

534 történeti irodalom. 534 lakott udvarház, a családnak egyik ott maradt tagja, Széchényi Lajos jegyzi bele az adókönyvbe, hogy a két község lakói tömegesen hagyták el házaikat, bementek a várakba biztosabb helyre. Az is bizonyos továbbá, hogy 1622-ben egyetlen ép udvarház és telek sincs a két faluban, a melyeket tehát közvetlenül előbb érhetett nagyobb pusztulás. Világosan szólva : a Széchényi Lőrincz által említett udvarház nem Nagyszécsényben, hanem Alsó-Szécsénykén állott. Ezt a tényt erősíti meg a primás azon megjegyzése is, hogy gyermekkorában többször járt a Szécsénykéhez közel eső Püspök-Hatvanban. Már most tegyük fel arra nézve a kérdést : Széchényi Márton özvegye, Bán Sára, mit keresett Budán és miért ment vissza később Gyöngyösre ? — Lehetetlen elképzelni, hogy egy özvegy asszony kiskorú gyermekével (Lőrinczczel) ötletszerűen megy a töröktől birtokolt Budára. Bizonyos, hogy volt, vagy voltak ott rokonok a kiknek támogatására számított. Kérdés : kik voltak azok ? A Szécsénykére való Széchényiek okleveleinek átvizsgálásából kitűnik, hogy a család néhány tagja 1518-ban elcseréli gyürkii földjeit Bakócz Tamás budai házával s ott telepedik meg. Más Széchényiekről Budán nem tudunk, a miből az következik, hogy ezek lehettek Széchényi Márton rokonai. Hogy miért ment az özvegy Budáról Gyöngyösre, az utolsó pontban látni fogjuk. íme a második irány, a mely csak a Szécsénykén élt Széchényiek felé tereli a kérdés megfejtését. 3. II. Ferdinánd 1629 november 26-án Széchényi György bécsi papnövendéket, özvegy anyját, Bán Sárát és testvérét, Lőrinczet, a nem nemesek rendéből kiemeli, megnemesíti s nekik czímert adományoz. Kérdés : vájjon a hasonló természetű oklevelek adományozása általában kizárja-e azt, hogy az újonnan nemesített család előbb nemes volt ? A munka 14. lapján példákat sorolunk fel arra, hogy több esetből kitűnik az, hogy a király új nemességet adományozott olyan családok részére is, a melyek már előbb is kétségtelenül nemesek voltak, de azt igazolni nem tudták az oklevél kiadása alkalmával. Keressük, vájjon alkalmazható-e ezen lehetőség a Széchényiek esetére is ? Tény az, hogy a család levéltára főleg a származás kérdésére jóformán mit se tartalmaz. Középkori oklevél alig akad benne egykettő, ezek is mind a birtokokra vonatkoznak. Annak sincsen semmi nyoma, hogy 1620 körül több lett volna benne. Már most ha az 1565-ik évi adománylevél a kezei között is volt az akkor Bécsben tanuló kispap Széchényinek, sok hasznát nem vehette. Az oklevélből formailag az, hogy egregius Zecheni Mihály és Tamás nemesek is voltak, nem tűnik ki, tehát bizonyítani vele nem lehetett. Széchényi György tehát tudta