Századok – 1912

Értekezések - NYÁRY ALBERT br.: Az utolsó magyar trónkövetelő. - I. közl. 32

AZ UTOLSÓ MAGYAR TRÓNKÖVELELÖ. 47 köttetések vezetésén kivűl ő állította össze az egész peranyagot, a mely a nagy estei örökségi kérdésnek alapját képezte. A tulaj donképeni titkári teendőket egy Portalupi nevű volt őrmester végezte. Magyarország meglehetős közönynyel vett hírt a Crouyféle ügyről, csak a még mindig felderítetlen Almásy-féle mozgalom vonta be talán tervei körébe az Árpád-utódot. Általában az ország nem is volt tulaj donképen tájékoztatva a kérdés felől. Szinte csodálatos, hogy Magyarországban, a hol annyi trónkövetelő joga került döntés alá, a Crouy-Chanelek létezéséről alig tudtak valamit. Szinte megmagyarázhatatlan, hogy a család annyi évszázadon keresztül nem jelentkezett az országban, a mely többször volt olyan válságos helyzetben, hogy abból valósággal mentőként szabadíthatta volna ki egy Árpád-ivadék. Az első, a ki nálunk bővebben ismertette a Crouyak létezését és leszármazását. Koppi Károly, a pesti egyetem tanára volt, a ki 1790-ben egy kis könyvecskét adott ki Bécsben.1

ö is roszszúl járt vele. Nem jelentette be könyvének megírását, s dynastiaellenesnek minősített munkája miatt hosszú és sok üldöztetésnek, mellőztetésnek lett kitéve. Schwartner Márton felsőbb rendeletre mindjárt a következő évben czáfolatot írt,2 a mely a részleteiben hiányos Koppi-féle mű felett némi tudományosabb színezettel bírt. 1848-ban Érd y János akad. r. tag kelt a család hitelességének védelmére,3 mire Fejér György, a ki már 1829-ben hozzászólott a kérdéshez, egy gunyoros czímű és tartalmú bírálatban4

kimutatni igyekezett ugyan, hogy a család III. Endrétől nem származhatik, de a Crouyak és az Árpádok közti valóságos rokonságot megállapíthatónak vélte lány ágon. A leszármazás jogosságát védték Timon Sámuel, Szegedy, Palma, Katona, gr. Majláth,5 Holéczy,6

Keresztúri, ellene nyilatkozott pedig Pray. A vitatkozások akadémikus értékűek voltak, s egyik munka sem volt olyan, a mely a közhangulatot felrázni tudta volna, érdekeltséget keltve a szereplők iránt. Az ország tájékozatlan volt abban is, hogy núért tartja szükségesnek gróf Crouy-Chanel Henrik az 1857 szept. 30-iki 1 Jus electionis quondam ab Hungaris exercitum história Stirpis Arpadianae. 2 Martini Schwartner : De gente Croviaca (Hungáriáé Regum Stirpis Arpadianae hereditario succession is juri non adversa). Pestini 1791. 3 Magyarországi Crouy-nemzetségnek története, nemzedékrende és oklevéltára. 4 A Crouy-nemzetségnek III. András királyunk Felicius nevű fiától származtatása. Históriai gyom. Gyomlálta Fejér György 1848. 6 Crouy-nemzetségnek az Árpádház fiágából származásáról. Nemzeti Újság 1844. II. 57. 6 Croy-család. Holéczy. Tudományos Gyűjtemény 1835. X. 29.