Századok – 1912
Történeti irodalom - Czóbel Ernő: Heltai Gáspár dialogusa a részegségről és tobzódásról. Ism. Hóman Bálint 530
530 történeti irodalom. 530 hogy birtokában I. Ferdinánddal is megerősíttesse magát.1 Nem is volt az apátságnak utolsó feje. Utána Megyesi Ferencz következett, a ki utóbb váradi prépost lett s 1553 deczember 20-án a konvent színe előtt mondott le Kolozsmonostorról Ilosvai János javára.2 Ilosvai utódja I. Ferdinánd adományozása értelmében Kolozsvári János dominikánus lett, a kit azonban a bekövetkezett saecularisatio megakadályozott az apátság javainak élvezetében. Egyhez-máshoz "még volna szavam, de kifejezett elismerésem után talán már soknak is látszik az észrevétel, melylyel a kis könyvet kísértem. Pedig tárgyilagos észrevételeim után is becses dolgozatnak tartom Csomor dr. munkáját, melyen a szerző érdeklődő, apróságokról sem feledkező gonddal, buzgósággal fáradozott s a melylyel, az apátság külső történetének elfogadható, közben-közben apró részletekig kidolgozott rajza mellett, a birtokügyek részletes tárgyalásával az erdélyi családügyek, jószágvándorlások, gazdasági viszonyok megismeréséhez is becses adalékokat nyújtott. SRS. Heltai Gáspár Dialógusa a részegségről és tobzódásról (1552). Irta Czóbel Ernő. Budapest, 1911. Franklin társ. Ära ? 59 1. A doktori disszertácziónak készült kis füzet magasan kiemelkedik az egyetemi dolgozatok átlagából. Heltai Dialógusával foglalkozva, Czóbel felismerte a XVI—XVII-ik századi magyar írók munkásságának igazi jelentőségét abban, hogy ezek a gyakran nagyon csekély irodalmi értékkel bíró művek kortörténeti és pedig első sorban gazdaságtörténeti szempontokból itélendők meg. Értekezésében ennek következtében eredeti czélj a, a Dialógus ismertetése, háttérbe is szorult a t örténelmi keret megalkotása mellett. A XVI-ik században Európaszerte bekövetkezett gazdasági és társadalmi forrongások képét nagy olvasottságára támaszkodva rajzolja és ebbe a gazdaságtörténeti milieube helyezte az irodalomtörténeti ismertetést. Művének legértékesebb része s voltaképpen az egésznek gerincze az a három fejezet, melyekben a XV—XVI-ik századi Magyarország gazdasági válságát, sülyedését és az egyházi (első sorban protestáns) íróknak evvel kapcsolatos munkásságát festi. Éles szemmel ismeri fel a nemzet hanyatlásának gazdasági okait, biztos kézzel ragadja ki az olvasmányai adta hatalmas anyagból mindazt, a nú a kor összefoglaló rajzolásához szükséges és fontos. Túlságosan meglátszik ugyan felfogásán Heltai s más protestáns vitázok hatása, a minek követ -1 U. ott, 1878. 256. 1, Történeti Lapok. II. 11-10—1141 1. 2 Bunyitai: A váradi püspökség tört. III. 435 1.
