Századok – 1912
Értekezések - NYÁRY ALBERT br.: Az utolsó magyar trónkövetelő. - I. közl. 32
-44 DR. BÁRÓ XYÁRY ALBERT. Nagy Károly és I. Napoleon mellé, mintegy előre köszönetet mondva neki azért a támogatásért, a melyben bízva indúlanagy küzdelembe. 1859-ben pénzben bővelkedve, egyszerre egészen megváltozott viszonyok közt indúl útnak Ágoston herczeg. Turinban nagy feltűnést keltett fényes megjelenése, pedig itt akkor, mint Olaszországnak fővárosában elég mozgalmas volt az élet. A szerény anyagi körülmények között levő Kossuth, a ki, hogy közelebb legyen a bekövetkezendő eseményekhez, Londonból éppen most tette át ide lakását, illő tisztelettel fogadta herczegi vendégét, s végig hallgatta mondanivalóját és származásának történetét, a melyre emlékezett abból az időből még, mikor 1844-ben a magyar országgyűlés tárgyalta az ügyet. Néhány szóval szükséges kitérni erre a dátumra, mely nemcsak azért fontos, mert akkor történt az első érintkezés a magyar nemzet és a Crouy-Chanel-család között, hanem azért is, mert az országgyűlés olyan határozatot hozott, a melyre később a herczeg jogainak hangoztatásakor, méltán hivatkozhatott. Ágoston herczegnek egyetlen fiútestvére Henrik gróf volt, a ki 1799 máj. 22-én született Duisburgban. 1821-ben Tschischakofi orosz admiralis leányával, Júliával kelt egybe, s e házasságból több gyermek született. Henrik gróf több külföldi útjában hűséges kísérője volt bátyjának, s több nagy terv kivitelénél bizalmas munkatársa. Aztán Londonban telepedett meg, a honnan 1844-ben Magyarországra költözött, s Péczelen nemesi birtokot vásárolt magának. Mint magyar birtokos aztán 1844-ben a vármegyékhez fordult, hogy ismerjék el az Árpádoktól való származását, s adjanak honfiúsítást neki. Szept. 29-én a komáromi kerületi gyűlés sürgeti az ügyet, okt. 27-én pedig a kerületi Rk. Crouy-Chanel Miklós Henriket indigenává választották. Ugyanezen kérelmét egyidejűleg az országgyűlés elé is előterjesztette. József nádor az instantiát a hivatkozott oklevélmásolatokkal együtt Fejér Györgynek adta ki tudományos véleményadás végett, a ki a belé helyezett bizalomnak megfelelve, nem ismerte el a kérelem jogosságát. Komárom vm. azonban a legmelegebben pártját fogta a grófnak, s azt kérelmezte az országgyűléstől, hogy gróf Crouy-Chanel Henriknek ne csak honosságot adjon, hanem mondja ki, hogy neki és családjának öröklött joga legyen a felsőházi tagságra. Ezen terjedelmes emlékiratot az okmányok felhasználásával Pusztay Sándor csinálta, a ki valószínűleg szerzője volt az 1829-iki Tudományos Gyűjteményben megjelent czikknek is.1 A nélkül, hogy Henrik 1 Tud. Gyűjt. X. 61. 1. A Coryi nemzetségnek Árpád vére férfiúi ágazatából egyenes mai ideigi leszármaztatása hiteles-e ?
