Századok – 1912

Értekezések - FEST ALADÁR: Fiume a XV. században. 169 - V. közl. 489

492 fest aladár. Azt hiszszük tehát, nem térünk el lényegesen a valóságtól, lia az okmányokból kijegyzett 594 felnőtt személyt minimális számnak tekintve alapúi veszsziik az 1460 évre, mint Fiume felnőtt lakosságának, családfőinek akkori számát. Alig lépjük túl a valószínűség határát, ha ezen 594 felnőtt férfi után 4-—4 családtagot veszünk fel (beleértve a cselédeket) : a mivel az alapszám ötszörösében, 2970-ben — vagy kerek számmal : háromezerben állapítottuk meg Fiume minimális lakosszámát az 1460-ik évben. E számba természetesen nemcsak a kerített város, hanem területe és az alközségek lakossága is beleértendő. Ez a lakosszám manapság igen csekélynek tetszhetik s most alig adná meg a városi jelleget. Azonban a középkor mértékével mérve e szám már tekintélyesnek mondható. A középkori Fiume nem sokkal maradt el az akkori Zürich mögött (1467-ben 4700 lakossal), vagy Dresdennel szemben (1491-ben 5000 1.). -— Triesztnek még a következő XVI. században is csak 6000 lakosa volt ; Bázelnek 1454-ben 8000. Tizezeren felüli lakosszámma! akkor még kevés város dicsekedhetett : Hamburgnak volt 1419-ben 22.000, Londonnak 1377-ben 35.000, Brüsselneк 1435-ben 56.000 lakosa. A százezeren felüli város akkor a mostani milliósoknak felel meg : Velencze 1550-ben 150.000 és Páris (már 1300-ban !) 240.000 lakossal.1 A háromezerben megállapított akkori lakosszámot annyival is inkább minimálisnak tekinthetjük, mert Fiume a tárgyalt időszakban mint élénk forgalmú kereskedőváros sokféle keresetmóddal kínálkozott s ennélfogva nemcsak a születések többletével, hanem folyton tartó nagymértékű bevándorlással is egyre gyarapította lakosságát. A kikötőváros már akkor is állandó vonzó erőt gyakorolt a közelebbi és távolabbi környék vállalkozóbb és munkabíró embereire. Lakosai között a tárgyalt korszakban igen nagy számmal találunk olyanokat, kiknek nevénél a gondos közjegyző megkülönböztetésül hozzáteszi származásuk helyét. E származási helyekből egész pontosan megállapíthatjuk ' az akkori Fiume bevándorlási körzetének világos körvonalait, a melyek lényegükben összevágnak a városnak azonkori be- és kiviteli kereskedelmének terjedtségével. Kereskedőket, iparosokat, földmíveseket mindenfelől találunk itt megtelepedve ; különösen a horvát tengerpartról és Karsztvidékről meg Zágrábból, Dalmácziából, Isztriából és Krajnából, — továbbá Olaszország anconai partvidékéről (a pápai márkából), Apuliából, Velenczéből, Firenzéből és más olasz városokból. 1 Inama-Sternegg : Handwörterbuch der Staatswissenschaften II. ( Bevölkerungswesen). Idézi : Juraschek, Hiibner's Statist. Tabellen 1891/2. •—Triesztre nézve 1. Jacopo Cavalli, La storia di Trieste, Triest, 1887, 113. 1.