Századok – 1912

Történeti irodalom - Gille; Hans: Die historischen und politischen Gedichte Michel Beheims. Ism. Gálos Rezső 447

455 történeti irodalom. összesen 18 költeményben keres Gille politikai czélzást. Bizonyos, hogy Beheim, különösen V. László udvarában, majd a császáréban, a politikai események iránt érdeklődött. Ámbár e politikai szálak rendszerint nagy történeti cselekményekhez vezettek, igaza van szerzőnknek, nem lehet a politikai vonatkozásokkal csupán teleszőtt, de nem tisztán elbeszélő költeményeket a históriás énekekkel egy kaptafára verni. E költemények szerkezete is egészen más, mint az előbbieké, a szerző is más, subjectivebb álláspontot foglal el bennük, kidolgozásuk tekintetében viszont kevésbbé typusosak, de kevésbbé gondosak is ezek. Különválasztásuk indokolt is. Gille művének érdemére válik. De meg kell jegyeznünk, hogy a költemények javarészét (t. i. a magyar vonatkozásúakat) azért már Bleyer is tárgyalta s voltaképpen szintén különválasztva. Mert Bleyernek II. BEHEIM VISZONYA V. LÄSZLÖHOZ ES UDVARÁHOZ. (33—46.) III. BEHEIM ÉS A TÖRÖK VESZEDELEM. (131—138.) fejezetei megfelelnek Gille 2. Gedichte über böhmische und österreiche Verhältnisse zur Zeit des Königs Ladislaus posthumus (98—108.) és 4. Gedichte über die türkische Gefahr. (117—144.) fejezeteinek, avval a különbséggel, hogy Bleyer kutatásai éppen ebben a két fejezetben kimerítőbbek. Gille ugyanis a következő költeményekre egyáltalában nem volt figyelemmel : 1. Dieses getiht sagt von dreien rosen, die gab mir mein herr köng Lasslaw und sprach, ich solt im ein getiht do von machen. (Bleyer, 34. 1.) 2. Dis sagt wie ein kiing reigirn sol. (Bleyer, 39. 1.) 3. Ein exempel von einem schalk, der mir vngnad gegen meinem herrn dem kung lasslaw macht. (Bleyer, 45. 1.) 4. Dis getiht sagt von den türcken und sträufit, daz sie nit dor zu tun. (Bleyer, 133.) 5. Aber ein anders daz sagt auch von den türken vnd ist auch ein wider efEen. (137. 1.) Viszont azonban kiegészíti kutatásait a kulturhistóriai szempont, a melyre Bleyer már csak azért sem volt nagyobb figyelemmel, mert csupán magyar vonatkozásokat keresett. Beheim is, miként nálunk Apáti, nem sokkal utóbb Heltai és Tinódi, költeményeiben ostorozza kora visszás erkölcseit, a melyek úgyszólván a társadalom minden osztályát aláásták. Gőg, hiúság minden bűn eredő oka. A férfiak csak külsejükre viselnek gondot. A nők