Századok – 1912

Értekezések - NYÁRY ALBERT br.: Az utolsó magyar trónkövetelő. - I. közl. 32

-36 DR. BÁRÓ XYÁRY ALBERT. A görög függetlenségi harcz okozta hevülés és a saját, untalan megnyilatkozó szabadságszeretete egy manifestatiót Íratott vele, a melyet Richelieu herczeghez, a tanács elnökéhez intézett. A fiatal marquis egy egészen új politikai tervet ajánlott a franczia kormánynak, a melynek gerinczét a szent szövetség ellen való erőteljes oppositio képezte volna. Richelieunek felkeltette érdeklődését a levél, nagyon melegen meg is köszönte a jó tanácsokat, de — nem követte. Az volt a nézete, hogy Francziaországnak minden áron békére van szüksége, hogy a múlt sok vér- és pénzveszteségét kipótolhassa. Nem mert tehát fellépni a szent szövetség ellen, a melynek keresztet tartó ökle alatt nyögött egész Európa. Látva, hogy mit sem tehet a görögök érdekében, kedvetlenül hagyja el Hellas földjét s 1823-ban már Spanyolországban találjuk, a hol a királynak, VII. Ferdinándnak a trónját éppen ez időben franczia sereg védte a népszerűtlenség ellen. Ágoston marquisnak csakhamar feltűnt az ország természetadta gazdagsága és a tényleges nyomor közötti ellentét. Bizonyos eszméket vetett fel Erro pénzügyminister előtt, s tervei annyira megnyerték a spanyol államférfit, hogy felhatalmazást adott a marquisnak arra, hogy próbálkozzék meg az ország pénzügyeinek rendbehozatalával. Az első lépés egy nagy államkölcsön volt, a melyre piaczot Párisban keresett Crouy. Rábeszélő képességével és diplomata simaságával a Ghebart és Pictet czéget tudta megnyerni, hogy pénzét Spanyolországba vigye, s sikerült kijátszania a franczia kormány éberségét, a mely meg akarta hiúsítani a nagy összegnek idegen országba való kivitelét, ha kell még az által is, hogy megakadályozza az alkudozó feleknek érintkezését. Három nap alatt a Madridba vitt bankárok megkötötték a nagy kölcsönügyletet, s Ágoston marquis 999.000 frank tiszteletdíjat kapott közbenjárásáért. Mai értékben legalább háromszor annyi volna. A marquis egyszerre gazdag emberré lett. De megjavult anyagi helyzete csak további munkára serkentette. És a szellemi munkálkodásnak, nagy terveknek bő tere nyílott Spanyolországban. A Madridból tett egyes kirándulásai új és új eszméket vetettek fel Crouyban, hogy miként lehetne befektetések útján fellendíteni az elpusztult országot. Erro minister az első siker után mindenben segítségére akart lenni a marquisnak, s elsősorban az állami posztógyárakat ajánlotta figyelmébe, a melyek Guadalaxaban voltak s óriási tőkét képviselve további anyagi erő híján, csaknem semmi jövedelmet sem hajtottak. Ágoston marquis, tett számításai alapján, csakugyan úgy látta, hogy nagy befektetések mellett nagy jövedelmet is hoznának az elhanyagolt gyárak, concessiót kért tehát azokra, s megint Párisba sietett, hogy financirozza