Századok – 1912
Értekezések - FEST ALADÁR: Fiume a XV. században. 169 - IV. közl. 409
412 fest aladár. Ugyanez évben találjuk említve még Sz. Lőrincz templomát is (eccl. S. Laurentii),1 a melyről azonban ez egy adatnál, puszta létezésénél többet nem tudunk; azt sem tudjuk, benn volt-e a városban, vagy kint a területén. Kobler János, a ki monographiájában Fiume összes templomait ismerteti, ily nevű templomot nem említ. Talán az alközségek valamelyikében emelkedett, melyek már akkor is megvoltak (Drenova, Cosala, Plasse). Többet tudunk már egy akkoriban épült új templomról, melynek védőszentje azonban nincs megnevezve. Ezt a már többszörösen említett gazdag és tekintélyes Micólich Miklós (több ízben bíró is) építtette a saját költségén a székesegyház közelében. A fennmaradt szerződés szerint a templom építése 650 lírába (109!/a aranyba) került. Méretei is adva vannak: igen szerények. A kikötött magasság 16 láb, hossza 13 láb, szélessége 111/2 láb. Tehát inkább csak kápolna. Ki van kötve, hogy a templom ajtaja hasonló legyen ahhoz, a milyen Micólich házának nagytermében van. Az épületet gerendával kell födni és falait bevakolni (»smáltare<<). A követ és munkásokat a vállalkozók adják, minden egyéb szükségletet és felszerelést a megrendelő.2 Az okmányból kiderülvén, hogy e templomocska a főtemplom közelében épült, nem lesz nehéz megállapítanunk, melyik lehetett. Kobler monographiájában két kápolnát is találunk említve a főtemplom közvetlen közelében. Mind a kettő a templom előtt emelkedő harangtorony (campanile) egy-egy oldalához támaszkodott. Az egyik, Sz. Antal apát kápolnája, az északi oldalához, a másik, Sz. Kozma és Demjén kápolnája, a déli oldalhoz. Mind a kettő 1720-ban bontatott le és oltáraik a főtemplomba kerültek. Alapítási évét egyiknek sem ismeri a szerző.3 E két kápolna közül egyik lehetett az, a melyet Micolicli Miklós bíró 1458-ban építtetett »közel a Mária templomához«. Tudván azt, hogy az alapító atyjának Antal volt a neve,4 valószínűnek tarthatjuk, hogy az általa épített templomot néhai atyja emlékezetére annak védőszentjéről nevezte el; — tehát a Kobler által említett Sz. Antal apát kápolnája lehetett. A középkori Fiume egyéb középületeit tekintve, már kevés a mondani valónk. A városházáról pozitív adataink nincsenek. Már mondottuk, hogy föltehetőleg már akkor a nagy piacz északi oldalán állott, szemben az alsó kapuval. Többször találjuk említve a várkastélyt vagy palotát. Közelebbi leírásunk e korból nincsen 1 L. C. 118. 1. 1441. 2 L. C. 643. 1. 1458. III. 13. 3 Kobler i. m. I. 147. 1. 4 Nicolaus quondam Antonü, 1437. III. 5.
