Századok – 1912
Értekezések - NYÁRY ALBERT br.: Az utolsó magyar trónkövetelő. - I. közl. 32
DR. BÁRÓ NYÁRY ALBERT. AZ UTOLSÓ MAGYAR TRÓNKÖVETELŐ. 33 II. Endre fiától, Posthumus Istvántól vezetik le származásukat. Istvánnak fia volt III. Endre, az utolsó Árpádházi király, a kinek két felesége nem adott férfi utódot a trónra. Ámde a Crouyokmányok szerint III. Endrének, mikor még csak velenczei Endre herczeg volt a neve, mikor még nem vágyott másra, csak az estei olasz herczegségre, s e miatt is folyton bujdosnia kellett, volt már egy felesége Cumani Sibilla, egy velenczei patríciusnak a lánya, akitől két gyermeke is származott, Márk és Félix s akiket félve rejtegetett egy francziaországi uradalmon, a melyet rokonától, Jolanta arragoniai királynétól kapott ajándékba, hogy legyen hol kipihennie a bujdosás fáradalmait. III. Endre minden csepp italban mérget sejthetett, a melyet neki, vagy családja bármely tagjának nyújtottak. Az Anjouk nagyon türelmetlenül várták trónra jutásukat Magyarországon. A családi okmányok szerint a III. Endre fiai oly ifjú korukban haltak el, hogy őket talán már ideje sem lett volna behozni a királynak birodalmába. Az élete delén levő király már nagyapa volt, de trónját unokájának sem adhatta át, talán mikor éppen erre készült, nem tudva elkerülni végzetét, vigyázatlanul kiitta az orgyilkos nyújtotta serleget. Az idegenben magára maradt unoka részére nem volt a ki érvényesítse a jogokat, s az ország nem is tudva létezésükről, belenyugodott abba a tudatba, hogy a most elhalt király utolsó volt Árpád férfi sarjai között. Nem tartozik feladatunk körébe, hogy most azon okiratok hitelességét bizonyítgassuk, melyek a felsorolt adatokat bizonyítják, s egyszerre az 1790-ik évre ugrunk át, a mikor február 23-án Chanel János Claudius és Ferencz Miklós a grenoblei Chambre des Comptes elé 60 okmányt terjesztve be, kimondani kérték, hogy törvényes leszármazói az Árpád-házi királyoknak. Erre a lépésre azért volt szükség, mert éppen ezen időben Francziaországban nagyon elharapództak az álnemesek, a kik a legkalandosabb, koholt családfák alapján igyekeztek előjogokat élvezni. A bíróság az előtte fekvő okmányok alapján, a szokásos szigorú vizsgálat után a Crouy-Chanel-családot jogos czímeres nemes famíliának mondotta ki, s megállapította a kérdéses királyi származást is. 1820-ban ugyanezen törvényszék egy új, érdekesebb pör tárgyalásába becsátkozott be. Crouy-Chanel Claudius Ferencz és Ferencz Claudius Ágoston bepanaszolják a Croy d'Havré és Solre herczegi családokat, mert ezek eddigi 7 vörös-fehérpólyás czímerüket elhagyva, a 8 pólyásat kezdték használni, a mi pedig idáig kizárólag a Crouy-Chaneleket illette meg. Ezek egyszerű nemesek voltak csak, a kik különös tekintélyre egy generatio alatt sem tudtak szert tenni, s mégis előjogaikat féltik akkor, midőn a két hatalmas herczegi család, a melyek bíbornokokat, SZÁZADOK. 1912. I. FÜZET. 3
