Századok – 1912

Értekezések - SZEGEDY REZSŐ: Az illyrismus és Gaj Lajos levelezése. - II. közl. 345

AZ ILLYRISMUS ÉS GAJ LAJOS LEVELEZÉSE. 359 schönen Zwecke des Lebens arbeiten könnte.« — Vraz Stankónak Gaj küldte meg Kollár Sláwy dcera-ját, mit Vraz 1834. ápr. 9-én azzal köszön meg, hogy nagy öröme telt benne.1 Gaj nevét már lapjainak megindítása előtt is ismerik a panslavistikus irányban működő írók, így Franta I. W. 1834 jul. 24-én írt levelében 2 kéri Gajt, hogy a Lexicon fanslavicum számára б adja meg a felkarolt szók horvát alakját. Gaj működésének iránya csakhamar a szomszédos megyékben is ismeretessé lesz és arra vonatkozólag, mennyire változott meg a megyei gyűléseken a hangulat a magyarság irányában, mutatja Varasd megyének magatartása. 1830-ban — mint láttuk — utasításaiban azt kívánta, hogy a magyar nyelv a magyar szent korona összes országaiban, tehát Horvátországban is a hivatalos ügyvitel és közoktatás nyelve legyen ; 1832-ben pedig már pártolja Gajnak egy horvát hírlap megindítása ügyében felterjesztendő kérvényét. Es a változás érezhetővé \ á'ik az 1832—36-iki pozsonyi országgyűlésen is, hol a horvát követek váltig hangsúlyozzák Horvátország különállását, védik autonom jogaikat, melyeket számukra az 1715 : CXX. t.-cz. biztosított, szembeszállnak minden javaslattal, mely a szabadelvű magyar követek részéről felmerül, még akkor is, ha a magyar nyelvnek csupán Magyarország határain belül való térfoglalásáról van szó ; éreztetik összeköttetésüket a többi magyarországi nemzetiségekkel, a melyeket pártfogásukba akarnak venni a magyarosítással szemben. A magyar rendek V. Ferdinándban nemzeti ügyük pártfogóját vélik látni s megkísérlik, hogy a magyar nyelvet Horvátországban is a középiskolákban a tanítás nyelvévé tegyék ; ismét felvetik a 10 évi terminust, mely alatt a magyar nyelvnek a horvátországi hivatalokban meg kellene honosulnia. A javaslat aggodalommal tölti el Gaj hiveit : Kurelac Ferencz 1835 ápr. 12-én írja Pozsonyból Gajnak, hogy ez ellen minden erővel kell kiizdeniök : »Hunc lapidem removere, hoc labor, hoc opus !« 3 A javaslat élénk vitát támaszt, melyben a horvátok hangoztatják, hogy most még a latin nyelvhez ragaszkodnak, de mihelyt elérkezettnek látják az idejét, hazájukban a nemzeti nyelvüket teszik a hivatalok és közoktatás nyelvévé ; végűi is felterjesztéssel fordulnak az uralkodóhoz, autonom jogaik védelmét kérve — s nem sikertelenül. A magyarokkal csak egy küldött tartott : Salopek István, Verőcze egyik követe, még Szlavónia hovatartozása kérdésében 1 Ugyanott 313. levél. 2 Ugyanott 57. levél. Ugyanott 102. levél.