Századok – 1912
Értekezések - SZEGEDY REZSŐ: Az illyrismus és Gaj Lajos levelezése. - II. közl. 345
AZ ILLYRISMUS ÉS GAJ LAJOS LEVELEZÉSE. 357 nyelvnek kiszorítását követeli. A magyar nyelv tanulása legyen •oly magántermészetű kedvtelés, mintha valaki örömét találja a lapp nyelv tanulásában. Nemzeti kultura csak nemzeti nyelven fejleszthető ; ehhez pedig szükséges az egységes, közös irodalmi nyelv, mely a szellemi élet terén úgy fűzze egybe az egész horvátságot, miként a német irodalmi nyelv az egész németséget, bármily tájszólást is beszélnek ennek egyes törzsei vidékek szerint.» A horvát hazafiság csakhamar egyértelmű lett az antimagyarismussal s a politikai és kulturális önállóságra való törekvést hirdető röpiratokat csakhamar követik tisztán a magyarság ellen lázító iratok és nyomtatványok, melyeknek terjesztésében Kollár János keze működik s eszközül Gaj Lajost és híveit használja. Kollár a Sláwy dcera-ban a pokol kínjaira kárhoztatja a magyarokat, a kik nyelvük művelésén, terjesztésén, nemzetiségük kifejtésén fáradoznak ; a leghevesebb gyűlölettel Dugonics ellen fordul, a ki Etelká-jában a magyar hősökre minden erényt, az idegenekre minden bűnt ruházott ; Kollár költeményeinek egyike, az Acheron czímű, Dugonicsot,— a kit szláv eredetűnek tekintenek, a mi haragjukat még fokozza — az alvilág emberfejű Kerberosának rajzolja : legyek, poloskák, darazsak és békák csipdesik, tehetetlen dühében maga körűi harapdos és érthetetlen (magyar) nyelven ugat. 1832-ben kiadat Kollár Gajjal egy gúnyiratot : Palma, quam Dugonics similesque Magyari Slaviae eripere attentarunt, vindicata. Opus posthumum G. R. V. D. M. in G. Comitatus Batsiensis. Zagrábiae. Ennek főgondolata, hogy a magyar nyelvnek a szlávokra való erőszakolása méltatlan, jogtalan, sőt oktalan is, hiszen a magyar nyelv a szláv nyelvekhez képest szegény és fejletlen ; szókincsének nagy részét a szláv nyelvekből vette : Si Magyar a Slavis assumta vocabula vero Reddiderit, certe nesciet ille loqui. (I. m. 12. 1.) Hogy ki ezen gúnyirat szerzője, hogy Kollár adatta ki Gajjal, azt felderíti Kollárnak Gajhoz 1832 márcz. 9-én Prágából írt levele : 1 Rohoni György, glozsáni (Bácsm.) evangelikus prédikátor írta s átadta Kollárnak azzal a meghagyással, hogy szerzőjének halála után adja ki. Rohoni György a nagy kolerajárvány alkalmával meghalt s most Kollár ismételten kéri Gajt, gondoskodjék a gúnyirat kinyomatásáról. A másik magyarellenes röpirat, melyet szintén Kollár adatott ki Gajjal és Vakanovics Antal ügyvéddel : Sollen wir Magyaren 1 Pisma ... 94. levél.
