Századok – 1912
Értekezések - SZEGEDY REZSŐ: Az illyrismus és Gaj Lajos levelezése. - II. közl. 345
358 DR. SZEGEDY REZSŐ. a német szolgálati nyelv helyébe a rendek bölcs belátása szerint vagy a latin, vagy pedig a magyar lépjen. Saját nemzeti nyelvükért vajmi keveset tesznek. 1791-ben a zágrábi száborban felmeiűl ugyan a gondolat, hogy a horvát nyelvet a gymnasiumokban és a jogakadémián kellene tanítani, de visszhangot az eszme nem kelt.1 A lelkesedés nemzeti nyelvükért csak lassan fejlődik, és pedig első sorban a franczia háborúk hatása alatt. A franczia háborúk súlyos helyzetet mértek a Habsburgokra ; hogy a magyar országgyűlés megszavazza a kért pénzt és katonaságot, az uralkodó engedékenynek mutatkozott a rendek kívánságaival szemben, a kik a magyar nyelvet a magyarországi iskolákban rendes tárgygyá teszik, a horvátországiakban azonban csak rendkívülivé lehet. A forradalom eszméi Magyarországban terjednek, Horvátországban már nem ; míg nálunk a Martinovicsféle összeesküvésben ott találjuk az íróknak nagy részét, addig Horvátországban csak egy emberre irányúi a részesség gyanúja, Vrhovac püspökre, de ennek is csakhamar kiderül teljes ártatlansága. Az 1805-iki országgyűlésen a pénz- és véráldozatok ellenében új területet nyer a magyar nyelv : a legtöbb hivatalból kiszorítja a latint. Ekkor hangoztatják a horvát követek, hogy Horvátországra nézve ily jog illetné a horvát nyelvet, de mit sem tesznek ily jog érvényesítésére ; az alsótáblán ugyan nem akadályozhatják meg, hogy a rendek a magyar nyelv ezen jogának Horvátországra való kiterjesztését el ne határozzák, a felsőtáblán azonban Vrhovac ráveszi a nádort, hogy a határozatnak Horvátországra való kiterjesztését megakadályozza ; ő is emlegeti a horvát nyelv természetes jogait, de a tartománygyűlésen nem akadnak az eszmének hívei ; itt továbbra is a latin nyelvhez ragaszkodnak, mint a mely a régi alkotmánynyal összeforrott. A vita megismétlődik az 1807-iki országgyűlésen, melyen ismét Vrhovacnak sikerült a határozat erejét Horvátországra nézve megakadályozni. A franczia háborúk folyamán délszlávok lakta vidékek kerülnek Napoleon fennhatósága alá, kinek intézkedései ott a nemzeti szellemet fejlesztik, melytől országait nem félti, de a Habsburgok politikájának kellemetlenkedhetik. Az 1805-iki pozsonyi béke Napoleonnak juttatja Dalmácziát, melynek felvirágoztatásához lát ; hivatalos lapját : II Regio Dalmata — Kraljski Dalmatin olasz és horvát nyelven adatja ki, Spalatóban gazdasági, ipari s kereskedelmi akadémiát alapít, a jobbágyot földje urává teszi, élénk kereskedelmet fejleszt s mindenben érezteti, hogy 1 Kukuljevics : Jura Regni Ctoatiae . . . Zágráb 1862. II. 261.
