Századok – 1912
Értekezések - SZEGEDY REZSŐ: Az illyrismus és Gaj Lajos levelezése. - II. közl. 345
348 DR. SZEGEDY REZSŐ. ban igen sok feldolgozást nyert ; ezekből a XVII. századra kettő esik : Zrinyi Péter, a magyar költő öcscse, 1660-ban kiadja bátyja eposának horvát szabad fordítását, mely munkára őt — mint az előszóban olvassuk — a horvát nemzet iránti szeretete és a horvát vitézek hősies elszántsága késztette ;1 a másik Vitézovics Pál feldolgozása.2 Nem magyar munka hatása alatt keletkezik, de a magyarság iránti rokonérzés gyakran nyilatkozik meg Kacsicsnak népszerűvé vált Razgovor-]Ába,n ; szerzője Budán végezte theologiai és philosophiai tanulmányait, jól ismeri és fel is karolja a magyar történetnek is azon eseményeit, melyekben szlávoknak is volt szerepük, így pl. IV. Béla menekülését, Hunyadi János harczait, a mohácsi vészt, Szigetvár ostromát, Kőszeg viadalát, a kurucz mozgalmat stb.3 A XVIII. század, miként nálunk, úgy Horvátországban is a tespedés százada, csakhogy míg nálunk Bessenyeinek és társainak, majd a politikai mozgalmaknak sikerült a nemzetet felrázniok, addig ott eredménytelen marad Reljkovics Antal Mátyás törekvése, bármily népszerűvé is lett» az ezen czélból írt Satir-]a. A szunnyadás Horvátországban oly mély volt, hog}' sem IT. József germanisatiója, sem a franczia forradalom eszméi nem kavarják fel a lelkeket ; alkotmányvédelem iránti érzék ide csak a magyar országgyűlésből sugárzik, de a demokratikus eszmék iránt itt az 1840-es évekig fogékonyság nélküliek a lelkek ; a magyar alkotmány védőszárnyai alá húzódnak s a horvát bán a nádor parancsainak végrehajtója. Mikor a magyarság II. József törekvései ellen a nemzeti viselettel tüntet, akkor Horvátországban is terjed a magyar mente és csákó, sőt a horvát nők is magyar nemzeti viseletet öltenek s a nemesség legfőbb erénye az lesz, hogy a magyarsággal karöltve küzdjön a bécsi önkény ellen. Hogy Horvátország megyéi nem partes subjectae, nem is magyar megyék, hanem partes adnectae, sőt Horvátország, Szlavónia és Dalmáczia regia soda, melyeknek némi különállóságát municipális jogok biztosítják, erre csak akkor gondolnak, a mikor reformok megvalósításáról, a magyar nyelv ügyéről van szó, de nem fakadnak ki ellene oly gyűlölséges hangon, mint később az illyrek ; nem azért helyezkednek szembe a magyar rendek óhajaival, hogy hazájukban a horvát nyelvnek vívják ki azon jogokat, melyekhez a magyar rendek a magyar nyelvet akarják 1 Adrianskoga moru Sirena, Velencze, 1660* 2 Odilenje sigetko. Bécs, 1684. 3 A Bazgovor-ból néhány ily éneket lefordított Radies György, 1. A magyar történetein alakjai a délszláv költészetben, Zornbor, 1883. és a zombori áll. főgymn. Értesítője 1882/3.
