Századok – 1912
Értekezések - FEST ALADÁR: Fiume a XV. században. 169 - III. közl. 328
FIUME Л XV. SZÁZADBAN'. 335 Hogy más házakon is voltak erkélyek, arra van még egy adatunk. Egy okmányunk ugyanis Donadovich Máté bíró lakóházának alsó erkélye mellett kelt (iuxta inferiorem balchonum in statione iudicis Matei) ;1 tehát volt a háznak felső erkélye is. Az emeletes házak földszintjét a város kereskedelmi jellegének megfelelően a kereskedésnek szánt boltok, raktárak és »pinczékv.nek nevezett borraktárak foglalták el. A boltok az okmányokban még különbség nélkül mpothecaa néven szerepelnek ; nemcsak a gyógyszertárakat nevezik így, noha ilyenek is voltak már Fiúméban a XV. században (egyúttal borbélyüzletek). így a piacztéren (publica piatea) a Sz.' Jánostársulatnak van ily apotlieeá-]&, mely azonban 1441-ben Vidotich Justus borbély hibájából üresen áll.2 Egy másik borbélynak, Vidotich Páln&k, — a ki egyúttal seborvos is — szintén van említve apothecája, a melyben valószínűleg orvosszereket is árul.3 A míg azonban a magyarban az apotékából apatika vagy patika lett, orvosságos boltra korlátozott jelentéssel, addig az olaszban »bottega« lett belőle, mely általában jelent bárminő elárúsító helyiséget, vagyis boltot. Ily tágabb értelemben használják okmányaink az apotheca latin-görög szót is. Megtudjuk például egy okmányból, hogy Ser Antonio Pertusano (de Veneciis, tehát velenczei származású fiumei lakos), különben fakereskedő,4 a káptalantól bérel egy apoihecát (aligha gyógyszetárat) évi 13 aranyért ; de e bért 1440-ben már nem akarja továbbra is megadni, vagyis : felmondja a helyiséget.5 A következő évben aztán ennek fia, Pertusano Péter (»Ser Petrus Pertusanus ser Antonii«) a boltot átadja a fermói6 Pier marinónak (Petrus Marinus quondam Rimidii de Firmo),7 a kiről tudjuk, hogy olajjal és vassal kereskedett.8 Sackmann János német származású szatócs (Johannes merzarius de Alemannia, dictus Sacomannus) szintén bérel apothékát po sit et valeat ipsam exedram claudere. Et si ex dicta exedra fieret aliquod damnum praefato Justo, quod tunc ipse Justus possit predictam exedram claudere absque alicuius contradictione«. (L. C. 684. 1.) 1 L. C. 504. 1. 1453. év. 2 L. C. 122. 1. 3 L. C. 355. 1., 1448. év. — Mint seborvos, ugyanez a Vidotich Pál 1440-ben szerződésileg vállalkozik, hogy Crismani Marino két. fejsebét hat arany fejében »bene és diligenter« kikúrálja. L. С. 77. 1. 4 L. С. 1437. X. 2. 6 L. С. 83. 1. 6 Fermo város, a volt pápai állam adriai partvidékén. 7 L. C. 100. 1. 8 L. C. 1440. VI. 20.