Századok – 1912
Értekezések - FEST ALADÁR: Fiume a XV. században. 169 - III. közl. 328
33 2 FEST ÁLADÁIt. épülvén, a régi nevet megtartotta. A »vrar.jeva« — ma már nem használt — jelző jelentése sötét, fekete-1 Máig is a szegényebb köznép lakja, az úgynevezett cjomilárok. Ezenkívül említve van még (talán szintén városrészül) a Zueeha.2 E név azonos a velenczei Giudecca (népie3 kiejtéssel : Zudeca v. Zueca) szigeten fekvő városrész nevével ; mint amaz, lehetett eredetileg zsidók által lakott negyed vagy ghetto. 3 Az épületcsoportot (vagy tán csak egy nagy szállást) később — úgy látszik — raktárúl használták, mert egy 1-534. évi feljegyzés már így említi : »marjazinum sive Zudaicam«.4 Ezzel a feltevéssel szemben azonban meg kell jegyeznünk, hogy az egész XV. század folyamán nem találunk említve Fiúméban állandóanmegtelepedett zsidó lakosokat, E1 hez képest arra kell következtetnünk, hogy a Zuecha csak a városban koronként megforduló zsidók részére kijelölt szállás volt. Arra már van adatunk, hogy olasz zsidók Fiúméba eljutottak, nevezetesen Pesaro városából, a honnan sok keresztény kereskedő is származott át Fiúméba állandó lakosúi, így Angolello fia, Ábrahám, és Simon fia. Bonaventura — »ambo judei et habitatores Pensauri« — 1441 augusztus 6-án 30 arany kölcsönt vesznek fel Fiúméban a fermói Piermarinótól, — kötelezve magukat, hogy az összeget Fermóban fizetik vissza ; más 30 aranyat Donadovich Máté, ismét további 33 aranyat Vidonich Mór bírótól kapnak kölcsön. Ugyanaz nap egy harmadik társuk, Salamon fia. József, ugyancsak zsidó, 40 aranyat vesz kölcsön az anconai Vidulini Jánostól.5 Alig hihető, hogy az akkori világban ezek keresztény családnál nyertek volna ellátást ; bizonyára a Zuechában voltak megszállva és elkülönítve.6 A falak közé szorúlt városi terület még nem volt oly sürün beépítve, mint a későbbi századokban, mikor a szaporodó lakosság már minden talpalatnyi felhasználható telket házakkal rakott meg. А XV. században a falakon belül még jócskán vannak 1 vran. -a, -o hollófekete ; vran lconj holló, v. bogárfekete ló ; vrana (-e). holló. A Vranjeva Gomila e sz<rnt annyit is tehet, mint Hollód mh, Varjúdomb. 2 »domus iuxta Zuecham« (1458. VIII. 2., 1458. 746. 1.). 3 »Giudecca о Zueca. Vuolsi che a quest'isola derivato sia il nome dai giudei che ivi presero stanza al Coro primo venire a Venezia.« Enciclo" pedia Geografica, Venezia, 1850. 4 Raviza városi kanczellár hivatalos könyvéből idézi Kobler i. m. III., 43. 1. 5 L. C. 109., 110., 112. 1. (1441. VIII. 3. és 16.) 6 Kobler szerint a »Zueca« ott volt, ahol később a jezsuita klastrom ез szeminárium (ma főgvmn~uium) épültek: »nella lrcalità detta delle Zudtcch?, ove in oggi sono lex scuole« i. m. I, 108. I.