Századok – 1912

Történeti irodalom - Magyari István: Az országokban való sok romlásoknak okairól. Ism. –nb. 298 - Mitrofanov; Paul von: Joseph II. Seine politische und kulturelle Tätigkeit. Ism. Szekfű Gyula 298

300 történeti irodalom. képpen Schlüter vizsgálódásai az egyházi reformok és a belga mozgalmak terén. Az orosz író végső eredménye elhagyta a Ranke-féle ítéletet, s már ezért is érdemes munkáját közelebbről megtekinteni, melyen nyolcz éven át az elsőrangú kútfők felhasználásával dolgozott. A röpirodalom osztrák, magyar és belga termékeit átnézte, s a levéltárakat : a berlinit, drezdait, darmstadtit, párisit, gráczit, a budapesti Orsz. Levéltárat és Nemzeti Múzeumot, valamint a bécsi belügyi és városi levéltárat szorgalmasan kiaknázta. Az inkább bevezetésnek nevezhető Első Részben érdekes megjegyzéseket tesz a kútfők természetét és használhatóságát illetőleg. Egymásután jellemzi e szempontból II. József személyes levelezését, kormányrendeleteit, a hatóságok hivatalos levelezését, a külföldi követek jelentéseit, a mémoire-irodalmat, a hírlapokat és végűi a röpiratokat. Legrészletesebben a követjelentéseket, melyek közt a franczia, porosz, szász, liesseni udvarok bécsi képviselőinek jelentései jönnek leginkább tekintetbe. A franczia és porosz jelentések rosszindulatú voltát és hiányos értesültségét felismeri és tanulságosan részletezi, annál inkább feltűnő, hogy ezen elfogúlt források adataira lépten-nyomon hivatkozik, ott is, a hol sokkal jobb és közelebbi források állnak rendelkezésére. A magyar rendektől felajánlott don gratuit visszautasításáról a franczia követ, Noailles jelentéséből értesül ; ugyancsak Noailles-ra támaszkodik mértéken felül az osztrák hangulat általános jellemzésénél. A hivatalnoki életet a hesseni követ jelentéseiből vett színekkel ecseteli, mivel ez a követ >>a középosztálylyal érintkezett«. Az ilyen színek persze kissé halaványak. A követjelentések ilyen túlságos megbecsülésére könnyen csábíthatja az írókat az a szerencsés körülmény, hogy a két utóbbi századról e jelentések nagy tömegekben maradtak fenn és irodalmi feldolgozásuk még a kezdet kezdetén van. Kívánatos lett volna azonban, hogy ha már oly sokat épít a József udvarában élő követek jelentéseire, az érem másik oldalaként a Józsefhez küldött osztrák diplomatiai jelentéseket is felhasználta volna és nem elégedett volna meg Arneth, Ranlce, Beer munkáiban talált feldolgozásokkal. Az osztrák követ jelentések — köztudomás szerint — az osztrák állami kanczellária volt levéltárában, a mai házi, udvari és állami levéltárban vannak, a melynek anyagát Mitrofanov nem tanulmányozta. Mint látni fogjuk, ez a hiány munkájának partikuláris jelleget adott. A bevezetés után röviden, mint maga mondja, az előző kutatásokra támaszkodva, II. József egyéniségét és külpolitikáját rajzolja meg magas irodalmi álláspontról és finom műveltséggel. Majd fejezetekre osztva jön a tulajdonképeni történet, a reformok