Századok – 1912

Értekezések - KRAJNYÁK EDVARD: Egy cseh történeti folyóirat - I. közl. 279

egy cseh történeti folyóirat. 283 ményen kívúl a »Cancellaria regis Georgii« czímű gyűjtemény, a mely több kéziratban van meg. A legrégibb s alapúi szolgáló szöveget a prágai Lobkovicz-féle A kézirat tartalmazza. А В kézirat szintén a lobkoviczi könyvtárban, а С kézirat a gersdorfi könyvtárban (Bautzen) található. Dudik (Mährens Geschiclits-Quellen) még két, D és E betűkkel jelzett, s a briinni országos levéltárban található kéizratokra figyelmeztetett. Urbánek e gyűjtemény kéziratainak sorsáról s egymás közti viszonyairól értekezik ; azután az összes kéziratok főrészét, a tulajdonképpeni >>Cancellaria«-t veszi vizsgálata tárgyáúl s alapjáúl а В kéziratot használja. Tartalma elválaszthatatlanúl össze van kötve Heimburk Gregor, a jeles jogtudós és politikus nevével, a ki György királyt a római kúriával való viszálykodásában ékesen védelmezte. A gyűjtemény bevezető darabja György királynak Mátyás királyunkhoz intézett űnnepies kiáltványa (14C6, 7. 28.) — Heimburk prágai tevékenységének első eredménye — és utolsó száma Mátyásnak kiáltványa (1468, 4. 8.), a melylyel igazolja György elleni hadjáratát. Heimburk azon törekvése, hogy megnyerje Mátyás királyt a cseh-magyar, tulajdonképp a cseh-magyar velenczei szövetség részére, nem volt személyi, phantastikus terv, hanem megfelelt a cseh politikának, szükséges követelménye volt, mert az akkori helyzetben a római kúria erélyes fellépésének csak Mátyás király adhatott súlyt és erőt, azért Heimburk főtörekvése oda irányult, hogy megőrizze a békét Mátyással. Erre vonatkozik a »Cancellaria«-ban foglalt 1466—68. évi csehmagyar levelezés. A többi oklevél csak közelebbről világítja meg azt a nagy küzdelmet, a melyet György király a római kúriával vívott. Csak Palack^- aknázta ki először érdemlegesen e gazdag okmánybányát történeti műve megírásánál, azonkívül hozzáfogott az okmányok kiadásához. Teleki az ötvenes években majdnem az egész cseh-magyar levelezést (59 darabot) kiadta a »Hunyadiak kora Magyarországon« cz. munkája X. és XI. kötetében. Egy részét (20 darabot) Fraknói adta ki »Mátyás király levelei« (1893.) cz. művében, alkalmasint azért, mivel Teleki műve nehezen hozzáférhető. Kár, hogy Fraknói műve csak azokat a leveleket tartalmazza, a melyeket Mátyás maga írt, vagy a melyeket hozzá írtak, míg a cseh-magyar levelezés egyéb darabjai érintetlenek maradtak, összesen 82 darab került kiadásra, míg 149 még várja a kiadását. Krofta Kamii majdnem 57 lapra terjedő tanúlmányt közöl e czímen : »A sub utraque-szentszékért (consistoriumért) az 1562—1575. években lefolyt liarczok s ezeknek történeti alapja«. 19*