Századok – 1912

Értekezések - SZEGEDY REZSŐ: Az illyrismus és Gaj Lajos levelezése. - I. közl. 265

266 dr. szegedy rezső. nehezíti azon körülmény, hogy tudományos irodalmunkban az illyrismust eddigelé csak politikai oldaláról találjuk ismertetve,1 a délszláv népeknek csakis azon törekvését láttuk benne, hogy a magyar, osztrák és török jármot lerázva, önálló délszláv államot alapítsanak. A leveleknek a mozgalom kulturális törekvéseire való vonatkozásainak méltatása szükségessé teszi ezen törekvéseknek legalább nagy vonásokban való rajzát. Azon körülmény pedig, hogy ezen figyelmünkre méltó levelezés nagyrészt oly nyelven folyt, melyet nálunk kevesen értenek, indokolttá teszi, hogy ne elégedjünk meg a figyelemnek reája való rövid irányításával, hanem behatóbb, helyenként tartalom szerinti méltatását is nyújtsuk.2 1910 jul. 8-án ünnepelték a zágrábi kulturális intézmények Gaj Lajos születésének századik évfordulóját; ezen ünnepléshez járult a Délszláv Tudományos Akadémia az ünnepelt levelezésének kiadásával. A kiadás történetével beszámol Dezselics a mű előszavában (VII—IX.) Az 1872-ben elhalálozott Gaj Lajos könyv- és irattára fiára, Velimirre maradt, ki ezt 1874-ben a horvát kormánynak kínálta megvételre. Az ajánlatot a közoktatásügyi osztály vezetősége, Racski Ferencz, a Délszláv Tudományos Akadémia akkori elnöke, valamint a szábor (1874 jan. 15-iki ülésén) a kormány figyel-1 Horváth Mihály : Huszonöt év Magyarország történetéből 1823— 1848-ig. Ezen munkából veszik a későbbiek az illy rismusra vonatkozó, adataikat. 2 Az illyrmozgaloin kulturális és politikai törekvéseinek első behatóbb rajzát Kulakovszki Platon, orosz tanár nyújtotta Illirizam (Varsó, 1894) cz. müvében ; beható tanulmányon alapuló munkát írt róla Zdiechowszki M. lengyel tanár Odrozenie Chorwacy w wieku XIX. czímen. A horvát irodalomtörténeti kézikönyvekben és nagyobbszabású irodalomtörténetekben (pl. Surmin Gy. Povjest knji-zevnosti hrvatske i srpslce? Zagreb, 1898) ez a legbehatóbban rajzolt kor ; horvát történeti és irodalomtörténeti monographiák (pl. Smiciklas Tádé : Zivot i djela Vjekoslava Babukica, Zagreb 1876. — Miletics Iván : Hrvati od Gaja do 1850. Zagreb 1878) megragadják az alkalmat, hogy ezen mozgalomról behatóan szóljanak. Legrészletesebb ismertetésére Surmin György vállalkozott : Biljezka ш hrratski preporcd, majd Hrvatski preporod czímű, 3 kötetre tervezett művében, melynek 1. kötete 1903-ban, 2.-a pedig 1904-ben jelent meg. Ezen munkának rövidke ismertetését találjuk az Egyet. Phil. Közlöny XXX. évfolyamában (751. lap) ; az ismertető : Hajnal Márton, érezte, hogy a magyarságot ily közelről érintő nagy-munkáról nem elegendő néhány rövidke megjegyzést nyújtani és máskorra behatóbb ismertetést igér. A szerkesztő megjegyzéseiből megtudjuk, hogy Hajnal Márton vissza is kérte ezen rövidke ismertetést, de meghalt, mielőtt visszakapta és behatóbbat nyújthatott volna ; a szerkesztő pedig kegyeletből közli a ezikkeeskét.